A XVIII. sz�zadt�l napjainkig a katonai egyenruh�k sz�mos v�ltoz�sokon mentek kereszt�l. A korszer�s�t�s folyamatosan zajlik, hamarosan a t�li als� is rendszerbe �ll.
�ssze�ll�t�sunkban visszatekint�nk az elm�lt �vsz�zadok �s �vtizedek ruh�zataira �s el�re a k�zeli j�v�be.

Komfort�rzet �s t�p�z�r:

a magyar fegyveres er�k egyenruh�zata

A hagyom�nyos magyar katonai viselet t�r�k �s d�lszl�v hat�sra a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben alakult ki. T�bb orsz�gban is elkezdtek kialakulni a husz�rezredek �s szinte mindenhol a magyar hagyom�nyos katonai ruh�khoz hasonlatos egyenruh�t (cs�k�t, zsin�ros dolm�nyt, ment�t, sz�k nadr�got, valamint �velt tork� sarkanty�s csizm�t) k�sz�tettek a husz�rok sz�m�ra. A husz�rokat lesz�m�tva azonban m�s fegyvernemekn�l sok�ig nem alakult ki a magyar jelleg� egyenruh�zat.

A cs�sz�ri-kir�lyi hader� magyar gyalogezredeit zsin�ros, sz�k nadr�g k�l�nb�ztette meg a n�met gyalogezredekt�l, a kab�t ujjhajt�k�j�n pedig d�sz �keskedett. E d�szt medvek�r�mnek nevezt�k, �s �ll�t�lag M�ria Ter�zia az�rt vezette be, hogy magyar vit�zei ne a kab�tujjukba t�r�lj�k orrukat. „A s�r� zsin�roz�s egyik fontos funkci�ja az volt, hogy a kardcsap�st�l v�djen, ugyanakkor d�szk�nt is szolg�ljon”, mondja Baczoni Tam�s �rnagy, a Hadt�rt�neti Int�zet �ltal�nos Gy�jtem�nyi Oszt�ly f�muzeol�gusa. „R�ad�sul ez szolg�ltatta a gombol�st - a hagyom�nyos magyar ruh�n ugyanis nincs gomblyuk. Ez a ruh�zat azonban egy id� ut�n dr�ga volt, �tt�rtek h�t az egyszer�s�tett form�ra, a 19 sz�zad k�zep�n. Az 1848-as forradalom �s szabads�gharc k�rny�k�n a r�vid der�kbeszabott ruh�kat felv�ltott�k a hossz�ak.”

Baczoni Tam�s szerint a polg�rs�g �s a katonas�g divatja mindig k�lcs�nhat�sban �llt egym�ssal. „ A 18. sz�zad v�g�ig nincs is nagy elt�r�s a katonai egyenruha �s a polg�ri ruha k�z�tt. A cs�k� az els� olyan fejfed�, ami kifejezetten katonai viselet volt �s amely a polg�ri divat v�ltoz�sait k�veti k�s�bb; mikor a civilek p�ld�ul magas cilinderben j�rnak, a katonai cs�k� is magas lett”, magyar�zza az �rnagy.

Az els� honv�dz�szl�aljak megszervez�sekor csak barna poszt� �llt a kincst�r rendelkez�s�re, ez�rt barna atill�t �s hagyom�nyos k�k nadr�got kaptak a katon�k, magyaros zsin�roz�ssal. „Az egyenruha v�ltoz�sok �ltal�ban politikai v�ltoz�sokhoz is k�thet�k, teh�t szimbolikus jelent�s�g�k is van. Mikor 1848-ban fel�ll�tj�k a magyar honv�ds�get, �jfajta ruha jelenik meg: a hosszabb, atilla-szab�s�, ritk�bb zsin�rzat� egyenruha”, mondja Baczoni Tam�s. „1848-ban m�g k�zzel varrt�k a ruh�kat, �gy neh�z dolga volt a szab�nak, aki a rengeteg zsin�rt felvarrta”, teszi hozz� az �rnagy.

A szabads�gharc lever�se ut�n a Cs�sz�ri �s Kir�lyi Hadsereg r�szek�nt fel�ll�tott Magyar Kir�lyi Honv�ds�g tisztikara szerette volna, ha vissza�ll�tj�k az 1848-as honv�d egyenruh�t, �m ez nem t�rt�nt meg, maradt h�t az osztr�k mint�ra szabott k�k fels�ruh�zat, a katon�k pedig piros nadr�got �s sapk�t kaptak.

„A 19. sz�zad v�g�n a hadsereg viselete ekkor differenci�lt volt. Hi�ba �llt sok katon�b�l a sereg - hiszen bevezett�k az �ltal�nos hadk�telezetts�get -, �m olyan �rtelemben m�gsem nevezhetj�k t�meghadseregnek, hogy nem viseltek t�megegyenruh�t: a husz�roknak husz�r egyenruh�juk volt, az ul�nusoknak ul�nus, a t�z�rek is saj�t egyenruh�t viseltek. Ezek k�l�nf�le hagyom�nyokb�l mer�tettek - p�ld�ul az ul�nusok a lengyel csapat ruh�zat�r�l mint�zt�k egyenruh�jukat”, mondja Baczoni Tam�s.

A nagy v�ltoz�sokat nem politikai, hanem a technikai, technol�giai fejl�d�s hozta meg: megjelentek az ism�tl� fegyverek a 19. sz�zad v�g�n, amelyek megv�ltoztatt�k az eg�sz harcelj�r�st is. Ekkor m�r nem �llt ki a sereg nagy t�megekben a csatamez�re, hanem �pp ellenkez�leg: el kellett b�jni az ellens�g el�l.

„A szak�r�k mindig az angol-b�r h�bor�t �s az orosz-jap�n h�bor�t emlegetik, mikor felt�nt a strat�g�knak, hogy olyan egyenruh�ra van sz�ks�g, ami kev�sb� felt�n�. Addig a ruh�k sz�nvil�g�nak t�bb �sszetev�je volt: a k�k az�rt volt n�pszer�, mert indig�val festett�k, a piros ruh�kat pedig buz�rgy�k�rb�l k�sz�tett�k el. Mikor a nap�leoni h�bor�k idej�n bevezett�k a kontinent�lis z�rlatot, nem tudt�k behozni a k�k indig�t Indi�b�l, �gy nem volt k�k anyag. �ppen ez�rt egy id�re �truh�zt�k feh�rbe a francia gyalogezredeket, am�g megint nem siker�l k�k anyagot csin�lni. Az�rt is voltak fontosak ezek a sz�nek, mert a k�zzel vez�relt csat�k id�szak�ban nem volt m�s lehet�s�g a kommunik�ci�ra, fel kellett ismerni a saj�t seregeiket. Hozz�j�rult ehhez az is, hogy ekkor m�g f�st�s l�port haszn�ltak, teh�t a csatatereken nagy f�st uralkodott. Ez�rt alakultak ki a jellegzetes sz�nek: a pirosat az angolok, a k�ket a franci�k, a feh�ret az osztr�kok haszn�lt�k”, mondja Baczoni Tam�s.

A v�lt�s k�vetkezt�ben elt�ntek a sz�nes �s d�szes egyenruh�k, hely�kbe a rejt� sz�n� egyenruha l�pett.

A b�rb�l k�sz�lt �veket, sz�jakat m�r nem festett�k le csillog� fekete fed�ssel. A lovass�g viszont �gy is sz�nes egyenruh�ban vonult a frontra 1914-ben (igen hamar besz�ntett�k h�t a piros nadr�got, amelyet a sz�rke sz�n k�vetett).

A 19. sz�zad v�g�re a legt�bb sereg m�r a k�k �s a sz�rke valamilyen �rnyalat�t hordta mag�n – csup�n az angolok tartott�k meg a piros sz�nt.

„A b�r �s az orosz-jap�n h�bor� tapasztalatai teh�t azt mutatt�k, sz�ks�g van valamilyen terepsz�n� ruh�ra. K�tfel� v�lt a vil�g ekkor: az egyik r�sze a sz�rk�re szavazott (N�metorsz�g, az Osztr�k-Magyar Monarchia), a m�sik pedig a keki sz�nre v�ltott – p�ld�ul az angolok, az oroszok �s az amerikaiak”, mondja a f�muzeol�gus.

Az I. vil�gh�bor� –teh�t az els� t�meges g�pi h�bor� igazolta a tapasztalatokat. Form�j�ban egyszer�s�d�tt az egyenruh�zat �s megjelentek olyan kieg�sz�t� elemek, amik kor�bban ilyen form�ban nem voltak ismertek, p�ld�ul a rohamsisak (ami ugyan �j tal�lm�ny volt, de eredete visszavezethet� a k�z�pkorba), a sz�nes ruh�k pedig v�gleg elt�ntek, illetve a d�szalakulatok ruhat�r�ban maradtak.

Az 1918-19-es forradalmakban a katon�k tov�bbra is a t�bori sz�rke egyenruh�t viselt�k, k�l�nb�z� kieg�sz�t�kkel, jelv�nyekkel (az 1919-es kommunista hatalom�tv�tel ut�n a v�r�s csillagos jelv�nyeket viselt�k).

„A h�bor� ut�n Magyarorsz�gon �tt�rtek a keki sz�n� egyenruh�kra”, mondja Baczoni Tam�s. „Egyr�szt szak�tani akartak a monarchi�s hagyom�nyokkal, m�sr�szt, mivel a Nemzeti Hadsereg Szegeden szervez�d�tt, ahol gyarmati franci�k tart�zkodtak - mi pedig a franci�kt�l kaptunk ruhaanyagot -, ez lett az alap egyenruha, k�s�bb pedig Angli�b�l rendelt poszt�t a Kincst�r. Ism�t felt�nik az �velt zsebfed�s szab�s, amelyet �gy magyaros�tanak, hogy a gall�ron lesz egy s�jt�s, a gombokon pedig a Szent Korona lesz l�that�. Az I. vil�gh�bor� el�tt, mikor bevezetik a rejt� sz�n� egyenruh�kat, a par�d�s ruh�k ugyan megmaradnak, de csak d�szben hordj�k. A h�bor� ut�n kompromisszum sz�letik: egyr�szt az orsz�g gazdas�gi teljes�t�k�pess�ge sem teszi lehet�v�, m�sr�szt pedig a trend az, hogy olyan ruh�ja legyen a katon�nak, ami alkalmas par�d�ra is �s h�bor�ba is. �gy alakul teh�t ki, hogy a rejtett gombol�st ny�lt gombol�sra cser�lik, aminek persze h�tul�t�i is vannak: a rejtett gombol�s nem akad be, valamint lehet benne k�szni.”

Visszahozt�k az atill�t is, �m k�lts�gei miatt nem volt n�pszer�, ez�rt a 30-as �vek elej�n kivont�k a rendszerb�l. A h�szas, harmincas �vekben �ll�gall�rt kapott az egyenruha, majd elkezdtek a katonai szak�r�k arr�l cikkezni, hogy elavult, k�nyelmetlen (plusz nyakszeg�lyt is kellett hozz� hordani) �s alkalmatlan, �gy 1939-ben bevezett�k a lehajtott gall�rt.

A m�sodik vil�gh�bor�ban kider�lt, hogy ez a ruha sem v�ltja be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, hiszen ez a h�bor� m�r nem is g�pi, hanem ink�bb g�pes�tett mozg�h�bor� volt. �jfajta modern egyenruh�kra volt h�t sz�ks�g: a katonai egyenruha hagyom�nyos anyaga �vsz�zadokon kereszt�l a poszt� volt, �m ekkoriban kezdenek �tt�rni modernebb anyagokra, megjelenik a modernebb szab�s is �s elterjednek a tereptarka ruh�k.

„Az els� vil�gh�bor� alatt m�r mesterl�v�szek saj�t maguknak k�sz�tettek ilyen t�pus� ruh�zatot - ebb�l mer�tett�k az �tletet, hogy iparilag �ll�ts�k el� a tereptarka uniformist”, mondja Baczoni Tam�s. „Eredetileg csak plusz ruh�nak sz�nt�k a rendes egyenruha f�l�, els�sorban mesterl�v�szeknek, felder�t�knek, ejt�erny�s�knek. A Waffen-SS viselt m�r ilyen egyenruh�t. Az els� �lcaruh�k �ltal�ban kezesl�basok vagy k�peny voltak �s ez volt az els� olyan ruha, amit m�r �nmag�ban is lehetett hordani, ugyanakkor hidegebb id�ben a rendes ruha fel� is fel lehet venni. Ez az �sapja teh�t az �ssze mai katonai �lt�zetnek”, teszi hozz� az �rnagy.

A II. vil�gh�bor� hatalmas m�rt�kben megv�ltoztatta a katon�k k�lsej�t: szinte minden d�sz elt�nt, �s a tot�lis h�bor� a v�gletekig leegyszer�s�tette az egyenruh�t. Megjelentek a modern harct�ri uniformisok (az �lc�z� ruh�k �s a t�li paplanruh�k) is, de ezek a kell� anyagi �s ipari h�tt�r hi�nya, valamint a konzervat�v hadvezet�s miatt nem terjedtek el.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a terepsz�nek h�tt�rbe ker�ltek. Visszat�rnek a poszt�hoz, a tiszteknek �s tiszthelyetteseknek pedig fazonos ruh�t vezetnek be, amit nyakkend�vel, inggel lehet viselni.

Az �j ruh�zat r�szben a Horthy-korszak rep�l�-uniformis trad�ci�it tartotta szem el�tt �s utalt a politikai vezet�s angolsz�sz kapcsolataira is.

1949-ben �j egyenruh�t vezettek be, amely m�r hasonl� volt a szovjet mint�hoz: a zubbonyok ism�t z�rtnyak�v� v�ltoztak – a nyakkend�s viseletet t�ls�gosan polg�riasnak �t�lt�k–, a t�ny�rsapk�k t�ny�rr�sze kisebb lett, a v�ll-lapok pedig sz�lesebbek lettek. A Kossuth-c�meres gombokat felv�ltott�k a N�pk�zt�rsas�g �j c�mer�vel, a R�kosi-c�merrel, a hat�g� rendfokozatjelz� csillagokat pedig �t�g�akra cser�lt�k.

K�s�bb bevezett�k a t�bornoki d�szruh�t, a „Balaton-k�k” ruh�t szovjet mint�ra: „ Ez egy �llatorvosi l�nak tekinthet� torzsz�l�tt volt, mivel a jellegzetes szovjet form�t pr�b�lt�k magyar elemekkel ell�tni. Ezt �sszesen k�t d�szszeml�n viselt�k a t�bornokok, majd soha t�bbet nem vett�k fel, mivel nem nyerte meg a tetsz�st.

A tisztek a szint�n szovjet tisztek�hez hasonl� „Szt�lin-zubbonyt” viseltek, amelyek als� zseb n�lk�liek voltak, �s k�t bev�gott zsebbel voltak ell�tva. Rendfokozati jelz�seiket is le kellet cser�lni�k (k�t �v leforg�sa alatt harmadszorra), m�gpedig �j, �tsz�glet�, sz�les szovjet v�ll-lapokra.

Mindezt moderniz�lt�k az eg�sz K�d�r-korfolyam�n: elt�ntek a fegyvernemi sz�nek, a hatvanas �vekben megjelent a jellegzetes z�ld gyakorl�ruha, kialakultak a tiszti ruh�zat k�l�nf�le form�i, valamint megjelent a n�i egyenruha. A forradalom napjaiban felt�nt Bocskai-sapk�kat 1958-t�l megsz�ntett�k, az �j egyenruh�hoz ism�t t�ny�rsapk�t h�ztak a katon�k fej�kre.

A vietn�mi h�bor�ban az amerikai hadsereg ism�t el�veszi a terepsz�nt amely olyannyira elterjed, hogy ma m�r szinte alig tal�lunk egysz�n� egyenruh�t visel� hadsereget.

„A terepsz�n arra szolg�lt, hogy elrejtse visel�j�t. Ma m�r erre nincs sz�ks�g: a katon�k napjainkban v�rosi k�rnyezetben tev�kenykednek. A terepsz�n m�ra ink�bb nemzeti hovatartoz�st mutat. L�tsz�lag nincs k�l�nbs�g, de a szak�rt� szem felismeri a k�l�nb�z� nemzetis�geket, persze, ezeket kombin�lj�k a megfelel� kieg�sz�t� jelv�nyekkel. Minden egyenruh�nak megvannak az �ghajlati saj�toss�gai: l�tezik k�l�n sivatagi egyenruha, most pedig a leg�jabb trend az ezredfordul� �ta a digit�lis terepsz�n minta, amit sz�m�t�g�ppel terveznek meg. Az amerikaiak azzal is k�s�rleteztek, hogy bevezett�k az Army Combat Uniform-nak nevezett egyenruh�t- ez sz�rk�s �s mindenhol viselhet�”, mondja Baczoni Tam�s.

A vietnami h�bor� tapasztalatai ut�n a vil�gszerte elterjed� terepsz�n� gyakorl�ruh�zat a Magyar N�phadseregben is megjelent. El�bb terepsz�n� es�v�d� ruh�zatot, �lc�z� kezesl�bast, h�l�zs�k-huzatot rendszeres�tettek, majd 1987-ben az ejt�erny�s�k �s a rep�l�szerel�k terepsz�n� gyakorl�ruh�t, az ejt�erny�s�k �s a hadihaj�sok z�ld barett sapk�t kaptak.

Az �j ruha visszat�rt a hagyom�nyokhoz, hiszen a fekete pantall�, mint t�rsas�gi viselet m�g a monarchi�ban �s a Horthy korszakban is l�tezett, csak k�s�bb megsz�ntett�k, mint fasiszta cs�kev�nyt. Visszahozt�k az �velt zsebfed�t is, a nyitott gall�r megmaradt. Maradt a zak�-szab�s, a gall�rra felker�ltek a rendfokozatok �s t�ny�rsapk�t vezettek be, a tiszthelyettesek Bocskai-sapk�t kaptak, �s bevezett�k a n�gysz�nnyom�s� tereptark�t - ami ma is l�tezik.

Tervezt�k nagyt�rsas�gi egyenruha bevezet�s�t is, erre azonban v�g�l nem ker�lt sor, mivel �ll�t�lag a s�t�tbarna nem tetszett Antall J�zsef minisztereln�knek. K�znapi ruh�zatk�nt megmaradtak a r�gi egyenruh�k, ezeken csak a jelv�nyeket, d�sz�t�seket cser�lt�k ki.

A moderniz�lt gyakorl�ruh�zat els� v�ltozata ugyan m�g ol�vz�ld sz�nben k�sz�lt, de mire haszn�latba ker�lt a kilencvenes �vek k�zep�t�l, m�r terepsz�n� anyagb�l varrt�k. A szakemberek az addigi h�romsz�nnyom�s� magyar terepsz�n-mint�t mell�zt�k �s angolsz�sz mint�ra alapj�n egy �j, n�gysz�nnyom�s� terepsz�n-mint�zatot fejlesztettek ki a NATO f�ggv�ny�ben.

Az iraki b�kemisszi�, valamint az afganiszt�ni ISAF-misszi�ban val� r�szv�tel k�vetkezt�ben sz�ks�gess� v�lt a sivatagi gyakorl�ruha beszerz�se.

El�sz�r kiadt�k az amerikai hadsereg h�romsz�nnyom�s� sivatagi alapanyag�b�l k�sz�tett �tmeneti egyenruh�t, 2004 november�t�l viszont bevezett�k a magyar fejleszt�s�, n�gysz�nnyom�s� sivatagi terepsz�n� anyagb�l k�sz�lt egyenruh�kat. Az eddigi pamut alapanyag� gyakorl�ruh�zatot fokozatosan felv�ltotta a misszi�kban bev�lt m�sz�l �s pamut alapanyagokb�l k�sz�lt ruh�zat. 2001-ben a t�ny�rsapk�t is elt�r�lt�k, mint posztkommunista cs�kev�nyt �s Bocskai-sapk�t vezettek be helyette. „Tov�bbi v�ltoz�s, hogy a rendfokozatokat t�p�z�rral lehet felhelyezni”, hangs�lyozza Baczoni Tam�s.

Tervezik tov�bb� bevezetni a pol�r b�l�st a gyakorl� pul�ver helyett, �s folyamatban van az �j k�znapi pul�ver korszer�s�t�se is. „Azt is szem el�tt tartjuk, hogy sz�nben �s anyagban is harmoniz�ljon”, mondta a vez�r�rnagy, aki hozz�tette: „A h�romnegyedes �s n�gynegyedes ballon m�r csapatpr�b�n van, valamint t�li als�t tervez�nk rendszerbe �ll�tani. A bakancs m�r rendszeres�tve van -l�tezik ny�ri �s sivatagai viselet-, amellyel majd jav�tjuk a komfort�rzetet”, tette hozz�.

  forr�s: honvedelem.hu