Az Amerikai Egyes�lt �llamok Haditenger�szete

" Meghat�roz� tenger�szeti er�k n�lk�l semmi v�glegeset nem hozhatunk l�tre." George Washington

Az Amerikai Egyes�lt �llamok Haditenger�szete (angolul United States Navy vagy r�vid�tve US Navy, illetve USN) az az Amerikai Egyes�lt �llamok haderej�nek haditenger�szeti m�veletek�rt felel�s �ga, egyike az USA h�t egyenruh�s szolg�lat�nak.

2008. december 31-�n a haditenger�szetnek 331 682 akt�v szolg�latban l�v� tagja volt, �s tov�bbi 128 ezer tagot mozg�s�thatott a Haditenger�szeti tartal�kb�l. A Haditenger�szethez 283 haj� �s t�bb mint 3700 rep�l�g�p tartozott.  A US Navy a vil�g legnagyobb m�ret� haditenger�szete: hadihaj�inak v�zkiszor�t�sa t�bb, mint az ut�na k�vetkez� 13 haditenger�szet� �sszesen. A Navy tov�bb� a vil�g egyik legnagyobb rep�l�g�p-hordoz� flott�j�t is birtokolja: 11 hordoz� �ll jelenleg szolg�latban, tov�bbi egyet pedig jelenleg is �p�tenek.

A Navy eredete a kontinent�lis haditenger�szetig vezethet� vissza, amely az 1775. �s 1783. k�z�tti amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban alakult. A haditenger�szetet az USA f�ggetlens�g�nek elnyer�s�t k�vet�en ideiglenesen feloszlatt�k.

A tengeri er�k jogi h�tter�t az amerikai alkotm�ny biztos�tja, mivel felhatalmazza a Kongresszust, hogy "szerelejen fel �s tartson k�szenl�tben egy haditenger�szetet."

Az amerikai kereskedelmi haj�kat �rt f�ldk�zi-tengeri kal�zt�mad�sok arra �szt�n�zt�k a Kongresszust, hogy a Naval Act of 1794 t�rv�ny meghozatal�val hat fregattb�l �ll� hadiflott�t �ll�tson fel. A berber h�bor�k megtiszt�tott�k a mai Magreb partvid�k�t a kal�zokt�l. Az amerikai haditenger�szet erej�nek demonstr�l�s�ra 1907. �s 1909. k�z�tt Theodore Roosevelt eln�k utas�t�st adott a Nagy feh�r flott�nak a f�ld k�rbehaj�z�s�ra.

A 21. sz�zadban a haditenger�szet glob�lis jelenl�ttel rendelkezik, jelen van t�bbek k�z�tt Kelet-�zsi�ban, a F�ldk�zi-tengeren �s a K�zel-Keleten.

A haditenger�szet adminisztrat�v szempontb�l a haditenger�szeti miniszt�rium (Department of the Navy) al� tartozik, amelyet egy politikai kinevez�s� civil, a haditenger�szeti miniszter ir�ny�t. Maga a haditenger�szeti miniszt�rium az USA v�delmi miniszt�riuma al� tartozik.

Kialakul�sa:

Az amerikai f�ggetlens�gi h�bor� korai szakasz�ban egy hivatalos haditenger�szet megalap�t�sa sz�mos vit�t vetett fel a kontinent�lis kongresszus tagjai k�z�tt. A kezdem�nyez�s t�mogat�i azzal �rveltek, hogy egy haditenger�szet v�deni tudn� a kereskedelmi �tvonalakat �s a partvid�ket, tov�bb� hasznos lehet ha harmadik orsz�gt�l k�rnek seg�ts�get. Az ellenz�k v�lem�nye szerint azonban nevets�ges szembesz�llni a brit kir�lyi haditenger�szettel, az akkori vil�g leger�sebb tengeri nagyhatalm�val.

George Washington h�t tengerj�r� cirk�l� �p�t�s�t rendelte el, amelyek c�lja a brit tengeri ut�np�tl�si vonalak megzavar�sa �s a sikeresen elfogott tehersz�ll�t� haj�k zs�km�nyol�sa volt. Ezekr�l a sikerekr�l a Kongresszus el�tt is besz�molt, amivel gyakorlatilag v�get is vetett a haditenger�szet k�r�li vit�knak, miszerint nem kellene a briteket egy haditenger�szet l�trehoz�s�val "provok�lni". A Washington �ltal zs�km�nyolt haj�k valamivel l�nyegesebb provok�ci�nak t�nhettek, mint egy hadtenger�szetet �rint� elm�leti vita.

Mik�zben a kongresszusi vit�k folytak, h�r �rkezett arr�l, hogy k�t felfegyverezetlen brit ell�t�haj� tart k�s�ret n�lk�l Angli�b�l Qu�bec fel�. Terv sz�letett arr�l, hogy a haj�kat elfogj�k - �m a hadihaj�knak nem a Kongresszus, hanem az egyes tag�llamok tulajdon�ba kellett tartozniuk. Egy tov�bbi haditerv szerint m�sik k�t haj� m�r a Kongresszus ir�ny�t�sa alatt fogn� el a brit ut�np�tl�st. Az akci�t 1775. okt�ber 13-�n hajtott�k v�gre, amikor is Washington kijelentette, h�rom felfegyverzett szk�nernek adott enged�lyt arra, hogy Massachusetts partjain�l b�rmilyen brit ut�np�tl�st sz�ll�t� haj�t elfogjanak. Miut�n mindh�rom haj� m�r kontinent�lis ir�ny�t�s alatt volt, k�nnyebben megsz�letett az a d�nt�s, hogy a tov�bbi k�t kongresszusi haj�val b�v�ts�k a ki a flottill�t. Az okt�ber 13-�n meghozott hat�rozat eml�k�re nevezt�k ki k�s�bb ezt a napot az amerikai haditenger�szet hivatalos sz�let�snapj�nak.

A kontinent�lis haditenger�szet felem�s sikereket �rt el. B�r gy�ztesen ker�lt ki sz�mos �sszecsap�sb�l �s t�madta meg a brit ut�np�tl�st sz�ll�t� teherhaj�kat, ugyanakkor 24 haj�t vesztett, �s volt id�, amikor �sszesen csak k�t haj�t tartott akt�v szolg�latban. A f�ggetlens�gi h�bor� ut�n a Kongresszust az �j orsz�g nyugati hat�rainak biztos�t�sa foglalkoztatta. Ebben a kontextusban nem tartotta �rdemesnek egy k�szenl�tben �ll� haditenger�szet fenntart�s�t, mivel az sokba ker�lt �s nyugaton csak korl�tozott haszn�t vehett�k

 20. sz�zad

Az 1880-as �vekben beind�tott moderniz�ci�s program eredm�nyek�nt az amerikai haditenger�szet el�rte Nagy-Britannia �s N�metorsz�g flott�inak sz�nvonal�t. 1907-ben a US Navy legt�bb csatahaj�ja sz�mos ell�t�haj�val egy�tt Nagy feh�r flotta n�ven egy 14 h�napos vil�gk�r�li �tra indult, hogy Theodore Roosevelt eln�k parancs�t k�vetve ily m�don demonstr�lja a haditenger�szet eg�sz vil�gra kiterjed� hadvisel�si k�pess�g�t.

Az els� vil�gh�bor� alatt a haditenger�szetnek nem voltak k�l�n�sebb kih�v�sai, �s a m�sodik vil�gh�bor� el�est�j�re jelent�s m�ret�v� �s erej�v� n�tte ki mag�t. B�r v�g�l is kudarccal z�rult, de Jap�n ezt a strat�giai fenyeget�st pr�b�lta meg felsz�molni a Pearl Harbor-i rajta�t�ssel. Amerika hadba sz�ll�s�t k�vet�en a haditenger�szetre a k�tfrontos h�bor� neh�zs�gei h�rultak. A csendes-�ce�ni hadsz�nt�ren a szigetr�l-szigetre ugr�s taktik�j�nak siker�hez is elengedhetetlen volt. A Navy sz�mos jelent�s csat�t v�vott meg, t�bbek k�z�tt a korall-tengeri csat�t, a midwayi csat�t, a leyte-�b�lbeli csat�t �s az okinawai csat�t. 1943-ra az amerikai haditenger�szet m�rete meghaladta a m�sodik vil�gh�bor� �sszes t�bbi r�sztvev�j�nek egy�ttes�t. A h�bor� 1945-�s v�g�re az USA t�bb sz�z �j haj�t vett fel a flott�j�ba, �gy t�bbek k�z�tt 18 rep�l�g�p-hordoz�t �s 8 csatahaj�t. Az 1000 tonna v�zkiszor�t�sn�l nagyobb haj�k t�bb mint 70 sz�zal�ka a US Navy k�tel�k�be tartozott. A hidegh�bor� sor�n egyre n�tt egy Szovjetuni� elleni fegyveres konfliktus lehet�s�ge, ez�rt a US Navy folytatta a technol�giai fejleszt�seket: �j fegyverrendszereket, haj�kat �s rep�l�g�peket tervezetett �s �p�ttetett. A tenger�szeti hadvisel�s doktrin�ja a hordoz�k k�r� �p�lt.

A haditenger�szet jelent�s r�szt v�llalt a vietnami h�bor�ban, blok�d al� vette Kub�t a kubai rak�tav�ls�g sor�n �s a ballisztikus rak�tahordoz� tengeralattj�r�i �ltal az USA nukle�ris strat�giai elrettent�si politik�j�nak l�nyeges dimenzi�j�t k�pviselte. Az els� �s a m�sodik �b�lh�bor�ban a sz�razf�ldi csapatok sz�m�ra ny�jtott t�zt�mogat�st illetve l�gi fedezetet.

"Amikor az orsz�g egy nemzetk�zi v�ls�ggal szembes�l, akkor a politikai d�nt�shoz�k els� k�rd�se gyakran: »Milyen haditenger�szeti er�inket tudjuk mozg�s�tani, �s milyen gyorsan �rnek oda?"

– C.A.H. Trost tengernagy

A 21. sz�zad elej�n az amerikai haditenger�szet tov�bbra is az amerikai �rdek�rv�nyes�t�s egyik t�volra hat� eszk�ze marad. A hidegh�bor� v�g�vel a nagy �sszecsap�sra val� felk�sz�l�sr�l a hangs�ly �tker�lt a k�l�nleges er�k haszn�lat�ra �s a region�lis konfliktusokban alkalmazhat� csap�sm�r�sre. Az �j haj�k �s fegyverrendszerek kifejleszt�se tov�bb folytat�dik, k�sz�l a Gerald Ford-oszt�ly� rep�l�g�p-hordoz� �s a Littoral Combat Ship lopakod� k�pess�gekkel felruh�zott partmenti nasz�d.

Szervezete

A haditenger�szet adminisztr�ci�j�t a haditenger�szeti miniszt�rium (Department of the Navy) l�tja el a haditenger�szeti miniszter ir�ny�t�sa alatt. A legmagasabb rang� tenger�sztiszt a Chief of Naval Opeations (CNO),a haditenger�szeti m�veletek�rt felel�s vez�rkari f�n�k, egy n�gycsillagos tengernagy. A CNO emellett tagja a vez�rkari f�n�k�k egys�ges�tett bizotts�g�nak, amely az USA nemzetbiztons�gi tan�csa ut�n az orsz�g m�sodik legmagasabb rang� biztons�gpolitikai test�lete, b�r az eln�k fel� csak tan�csad�i min�s�gben szerepel �s parancsokat nem ad ki.

Operat�v er�i 

Az amerikai haditenger�szet operat�v er�i kilenc komponensb�l �llnak:

1. Flottaparancsnoks�g (Fleet Forces Command),
2. Csendes-�ce�ni flotta (Pacific Fleet),
3. K�zponti haditenger�szeti parancsnoks�g (Naval Forces Central Command),
4. Eur�pai haditenger�szeti er�k (Naval Forces Europe),
5. H�l�zati hadvisel�s parancsnoks�ga (Naval Network Warfare Command),
6. Flottatartal�k (Navy Reserve),
7. K�l�nleges er�k parancsnoks�ga (Naval Special Warfare Command),
8. Operat�v k�s�rleti �s ki�rt�kel�si hader� (Operational Test and Evaluation Force) �s
9. Sz�ll�t�si parancsnoks�g (Military Sealift Command).

A haditenger�szet flott�i �nmagukban a hader�t biztos�tj�k, bevet�sekben flottaszinten nem vesznek r�szt. A flott�k f� feladata a haditenger�szeti egys�gek k�pz�se �s szolg�ltat�sa, amelyek az egys�ges�tett harci parancsnoks�gok feladatait hajt�k v�gre. Az USA fels�gvizeit operat�v k�ldet�s�k c�lj�b�l elhagy� hadihaj�k egy taktikai flottaegys�g, task force r�sz�v� v�lnak. Ez gyakorlatilag a 2. vagy a 3. Flott�t jelenti. Egy m�sik flotta felel�ss�gi ter�let�re �rve azon flotta task force-�v� v�lnak. P�ld�ul ha az USA keleti partj�r�l egy rep�l�g�p-hordoz� task force a F�ldk�zi-tengerre indul, akkor p�ld�ul az indul�si Task Force 20.1 a F�ldk�zi-tengerre �rve a Task Force 60.1 sz�moz�st kapja.

A haditenger�szetnek hat akt�v, sz�mozott flott�ja van: a 2., a 3., az 5., a 6. �s a 7. Flott�kat egy-egy h�romcsillagos tengernagy ir�ny�tja; a 4. Flott�t pedig egy ellentengernagy. Ezt a hat flott�t tov�bbi egys�gekbe vonj�k �ssze:

• Flottaparancsnoks�g (Fleet Forces Command, kor�bban Atlanti flotta (Atlantic Fleet))
• Csendes-�ce�ni flotta (Pacific Fleet)
• Eur�pai haditenger�szeti er�k (Naval Forces Europe)

A parancsnoka egyben az 5. Flotta parancsnoka is.

Az 1. Flotta a 1947-t�l l�tezett 1973-ig, amikor is 3. Flott�v� nevezt�k �t. 2008. elej�n a haditenger�szet �jrakativ�lta a 4. Flott�t, amely a K�z�p- �s D�l-Amerik�ban tal�lhat� haditenger�szeti egys�gek�rt felel.

K�l�nleges er�k parancsnoks�ga

A Naval Special Warfare Command-ot 1987. �prilis 16-�n alap�tott�k a kaliforniai San Diego haditenger�szeti b�zis�n, �s a amerikai hader�k k�l�nleges er�i sz�m�ra biztos�tja a haditenger�szeti komponenst. Az parancsnoks�g 5400 akt�v �llom�ny� tagja k�z�l 2450 Navy SEAL, 600 pedig SWCC-kommand�s

(Special Warfare Combatant-Craft Crewman)

. Tov�bbi 1200 f�nyi tartal�kossal rendelkezik, akik k�z�l 325 SEAL, 125 SWCC �s 775 pedig t�mogat�si szerepet l�t el.