Az Eurpai Uni (EU) (angolul European Union (EU), franciul Union Europenne (UE), nmetl Europische Union (EU)) egy tlnyomrszt Eurpban tallhat, 27 tagllambl ll gazdasgi s politikai uni. A regionlis integrci irnt elktelezett szervezetet 1993. november 1-jvel hozta ltre a Maastrichti szerzds az Eurpai Gazdasgi Kzssg alapjain.
Az EU egysges piacot hozott ltre egy egysgestett jogrendszer rvn, gy biztostva a szemlyek, ruk, szolgltatsok s tke szabad ramlst. Kzs politikt folytat a kereskedelem, mezgazdasg, halszat, valamint a regionlis fejleszts terletn. Tizenhat tagllamban kzs fizeteszkzt is bevezettek, az eurt; ezek az orszgok alkotjk az eurznt. Az EU egy korltozott klpolitikai szerepre is szert tett; kpviselete van a Kereskedelmi Vilgszervezetnl, a G8-nl, a G20-nl s az ENSZ-nl. Igazsggyi s belgyi terleten is alkot szablyokat, belertve a schengeni vezetet alkot tagllamok kztt a hatrrizet felszmolst.
Nemzetkzi szervezetknt az uni mkdsben a nemzetekflttisg s a kormnykzisg jegyei keverednek.A dntseket egyes terleteken a tagllamok kztti trgyalsok alapjn hozzk, mg ms terletek fggetlen, nemzetek feletti intzmnyek felelssgi krbe tartoznak, ahol nem szksges a tagllamok teljes egyetrtse. AZ EU fontos intzmnyei s szervei kztt tallhat az Eurpai Bizottsg, az Eurpai Uni Tancsa, az Eurpai Tancs, az Eurpai Brsg s az Eurpai Kzponti Bank. Az Eurpai Parlament tagjait t vre vlasztjk a tagllamok llampolgrai, akik egyben eurpai unis llampolgrok is.
Az Eurpai Uni gykerei a hat llam ltal 1951-ben ltrehozott Eurpai Szn- s Aclkzssgig, illetve az 1957-es Rmai szerzdsig nylnak vissza. Azta terletileg jelentsen kibvlt, s intzmnyeinek hatskrt is fokozatosan kiterjesztettk. Magyarorszg 2004. mjus 1-jn lett az Uni tagjv.
Az Eurpai Uni tagllamai
Tagok
Az Eurpai Uni (korbban EGK) tagorszgai, zrjelben a csatlakozs ve tallhat.
- Ausztria (1995)
- Belgium (1957)
- Bulgria (2007)
- Ciprus (2004)
- Csehorszg (2004)
- Dnia (1973)
- Egyeslt Kirlysg (1973)
- sztorszg (2004)
- Finnorszg (1995)
- Franciaorszg (1957)
- Grgorszg (1981)
- Hollandia (1957)
- rorszg (1973)
- Lengyelorszg (2004)
- Lettorszg (2004)
- Litvnia (2004)
- Luxemburg (1957)
- Magyarorszg (2004)
- Mlta (2004)
- Nmetorszg (1957, 1990-ig csak az NSZK, az NDK nlkl)
- Olaszorszg (1957)
- Portuglia (1986)
- Romnia (2007)
- Spanyolorszg (1986)
- Svdorszg (1995)
- Szlovkia (2004)
- Szlovnia (2004)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
