KATONAI JELKÉPEK II.
Folytatódik a jelképek bemutatása:
3. Hadilobogók és árbócjelvények
4. A felségjel (hadijel)
Hadilobogók és árbócjelvények
A Magyar Honvédség folyami fegyvernemi úszóegységei felségjelként hadilobogót használnak. A hadilobogó műszál alapú fehér szaténből készül, mindkét oldalán a Magyar Köztársaság címerével. A zászlólap szélein a hímzett pártázat ékeinek száma a zászlólap méretéhez arányított, befelé mutató piros-zöd színű. A hadilobogó többféle méretben (kis- és nagyhajók valamint parancsnoki motorosok) készül.
A hadihajók árbocjelvényként árbocszalagot, valamint az elöljárók jelenlétének jelzésére rangidős parancsnoki és miniszteri lengőt használnak. Az árbocszalag 21x200 centiméteres képzeletbeli téglalapban elhelyezhető háromszög alakú, vászon anyagú nemzeti szalag.
A rangidős parancsnoki lengő 60x80 centiméteres képzeletbeli téglalapon elhelyezhető, háromszög alakú és fehér selyem anyagból készül. Mindkét oldalán a Magyar Köztársaság hímzett - tölgy- és olajág nélküli - címere látható. A háromszög oldalai mentén, valamint a három sarokban piros-zöld színű hímzett pártázat helyezkedik el.
A miniszteri lengő 60x80 centiméteres képzeletbeli téglalapban elhelyezhető, nemzeti színű, a felvonó zsinórral ellentétes oldalon fecskefarokban végződő zászló, mely széleit nemzeti színű zsinór szegélyez.
A felségjel (hadijel)
A Magyar Honvédség meghatározott harceszközein – mindenekelőtt a repülőeszközökön és harcjárműveken – a hágai egyezmény alapján alkalmazott felségjel olyan egyedi megkülönböztető jelzés, amely a magyar állam és fegyveres ereje szuverenitását fejezi ki.
A felségjel használatát az 1907. évi II. nemzetközi hágai békeértekezleten elfogadott egyezmény írja elő, amely szerint a hadviselő felek: „ … meghatározott és messziről felismerhető, megkülönböztetett jelzést viselnek.” Az egyezmény nem határozta meg a megkülönböztető jelek formáját, méreteit, színösszeállítását, ezért azok történetileg gyakran a különböző szövetséghez való tartozás jegyében alakultak ki.
A magyar fegyveres erők önálló felségjelet az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta használnak. Történetileg állandó magyar felségjel azért nem alakulhatott ki, mert az 1919-ben megalkotott ék alakú, nemzeti színeket tartalmazó első önálló magyar felségjelet a Tanácsköztársaság csakhamar felváltotta az ötágú vörös csillaggal. Tekintettel arra, hogy ebben az időben felségjelet csak repülőeszközökön használtak, a Tanácsköztársaság bukását követően a párizsi békekonferenciának a magyar katonai repülést is megtiltó határozata miatt 1938-ig a nemzeti hadsereg nem használt formális felségjelet. 1938-tól, Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése alapján felállított magyar légierőnél ismét időszerűvé vált a felségjel alkalmazása.
Ekkor került sor az ék alakú jelzés ismételt alkalmazásra, de csak rövid időre, mert 1941-ben már kiegészítő jeleket festettek fel, 1942-ben pedig a német szövetség jegyében újraalkották azt.
A Magyar Honvédség jogelődje, a Magyar Néphadsereg felségjele, amely ötágú csillagba foglalta a nemzeti színeket, az 50-es években a szövetségi és ideológiai hovatartozás jegyében született meg, és a szövetség felbomlását követően elvesztette érvényességét.
A Magyar Honvédség funkciójának, szellemiségének új alapokra való helyezése az első feladatok egyikeként vetette fel a felségjel megváltoztatásának szükségességét. A történelmi kutatások több változat mérlegelése után azt eredményezték, hogy az a felségjel, amely megfelelő történelmi múlttal bír, s amely egyben kifejezi nemzeti szuverenitásunkat is, nem lehet más, mint az 1919-ben megalkotott, 1938-ban rövid ideig alkalmazott, majd méltatlanul elfelejtetett első önálló magyar felségjel.
A Magyar Honvédség felségjele tehát: fehér keretbe foglalt, nemzeti színeket tartalmazó egyenlőszárú háromszög, amelynek magassága az alap kétszerese. A két befogó mentén a háromszög területén belül piros és fehér sáv húzódik, amelyek szélessége az alap méreteinek 1/9-e. A háromszög maradék területe zöld színű.
A jel alkalmas mind repülőeszközökön, mind harcjárműveken való megjelenítésre, formája és színösszeállítása alapján egyedi és magyar, kifejezi a haderőnk nemzeti jellegét.
forrás: KKB |