KATONAI JELKÉPEK I.
A társadalmi fejlődés meghatározott szintjén kialakulnak az állandó hadseregek – mint a társadalmon belül is különálló, zárt testületek – amelyek a hadsereget létrehozó és fenntartó nemzettől több vonatkozásban is eltérő, más és több jelképet használnak, részint önmaguk azonosítására (egyenruha, udvariassági előírások) részint a hadsereg egyes részeinek megkülönböztetésére (rangjelzés, fegyvernemi jelzés, stb.).
1. Az egyenruha
2. A csapatzászló
Az egyenruha:
 A hadsereg elkülönült, zárt testületi jellegét alapvetően az egyenruha, az uniformis határozza meg, hiszen ennek alapján azonnal felismerhető viselője hovatartozása, tehát az egyik legjelentősebb – testületi azonosságot meghatározó – tényező. A hadseregek nemzeti jellegének egyik mutatója, hogy a katonai öltözet mennyire felel meg a történelmi hagyományoknak. Az egyenruha azonban a nemzeti jelleget csak korlátozottan fejezi ki, hiszen a ruházat egyik döntő kritériuma a praktikusság, a korszerűség és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a civil öltözködés vagy más egyenruhák divatjelenségeit is magába foglalja.
Csapatzászló:
A csapatzászló, mint a legfontosabb és legnagyobb múltra visszanyúló katonai jelképek egyike, a hazához, a nemzethez, a katonai eskühöz és a katonai szervezethez, csapathoz való feltétlen hűség szimbóluma, amely önmagában is kifejezi az adott katonai egységet, szervezetet. Mindemellett azonban olyan katonai értékeket és erényeket is jelképez, mint a bajtársiasság, hősiesség, becsület és bátorság. Színösszeállításában és formavilágában az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1946-ban kikiáltott köztársaság zászlajára emlékezetet, ezzel is kifejezve a Magyar Honvédség történelmi és katonai hagyományok iránti elkötelezett hűségét és tiszteletét.
A csapatzászló-adományozási ünnepség keretében a már említett szabályzók értelmében a köztársasági elnök zászlószalagot adományoz a zászlót átvevő alakulatnak. A zászló átadásakor vagy az adott katonai szervezet tevékenységének, munkájának elismerésekor pedig a honvédelmi miniszter és/vagy a HM honvéd vezérkari főnök is köthet zászlószalagot.
A csapatzászló lapja 120 centiméter magas és 140 centiméter széles, fehér szatén anyagú téglalap, mindkét oldal közepén a Magyar Köztársaság címerével, melyet jobbról cserfaág, balról olajág övez. A zászlólap széleit a hosszabb oldalakon 11-11, a rövideken 9-9 piros és zöld lángnyelvből álló pártázat övezi. A zászlócsúcs stilizált levél formájú homokfúvott sárgaréz, mindkét oldalán a Magyar Köztársaság pajzstartók nélküli bronz címerével. A zászlórúd 238 centiméter hosszú, skarlátszínűre lakkozott henger alakú rúd.
A csapatzászlóhoz hasonlóan a zászlószalagok is visszanyúlnak a történelmi és katonai hagyományokhoz. A köztársasági elnök szalagja 115-115 centiméter hosszú ágakkal bíró nemzetiszínű szalag. Egyik ágán a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE” felirat olvasható, másik ágán pedig az alakulat megnevezése és az adományozás évszáma, valamint a Magyar Köztársaság címere látható arannyal hímezve.
A honvédelmi miniszter szalagja 100-100 centiméteres, kétágú fehér szalag, melynek ágait körben piros zöld ék alakú, selyemmel hímzett pártázat szegélyezi, alján aranyszínű rojt látható. A szalag ágai arannyal hímzettek, egyik ágán a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, másik ágán a „HONVÉDELMI MINISZTER” felirat olvasható, alatta a Honvédelmi Minisztérium emblémája látható.
A HM Honvéd Vezérkar főnök szalagja vörös, 120-120 centiméteres ágakkal bíró szalag, melynek mindkét ágát és szalagcsokrát babér- és tölgyfaág fonat díszíti. A szalag első ágán a „HM HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE” felirat helyezkedik el, alatta a Magyar Honvédség emblémája látható. A szalag alját aranyrojt zárja.
Itt kell említést tenni az ún. Történelmi zászlókról, amelyek a különböző korokban a magyar csapatok által használt zászlók másolatai, vagy hiteles dokumentumok alapján újraalkotott változatai, tehát lényegében történelmi csapatzászlók. Használatukra először az 1985-ben megrendezésre került díszszemlén került sor. A nyilvánosság előtt való bemutatásuk és megjelenésük szokása az elmúlt években alakult ki, elsősorban az augusztus 20-ai tisztavatáshoz, illetőleg más, jelentősebb állami és katonai ünnephez kötődően.
forrás: KKB |
AJÁNLOM AZ OLDALT
