Kirlyi Haditengerszet
A Kirlyi Haditengerszet (angolul Royal Navy, rvidtve RN) az Egyeslt Kirlysg haderejnek legidsebb gazata. A 18. szzad kzeptl a 20. szzad kzepig a vilg legersebb haditengerszete, kulcsszerepet jtszott a brit birodalom kialakulsban s fenntartsban. A msodik vilghbor alatt tbb, mint 900 hajja volt. A hideghbors vek sorn a haditengerszet egy nagyrszt tengeralattjr-elhrt szerepre rendezkedett be, a GIUK-tjrt vdte szovjet tengeralattjrk ellen. A Szovjetuni sszeomlsval visszatrt a vilgtengereken vgrehajtott kldetsekhez.
A Kirlyi Haditengerszet a haji vzkiszortsa alapjn az amerikai haditengerszet utn a NATO msodik legnagyobb haditengerszete. Jelenleg 89 hajja van, tbbek kztt replgp-hordozk, egy helikopter-hordoz, patraszll hajk, ballisztikus rakta-hordoz tengeralattjrk, robotreplgp-hordoz rombolk, fregattok, aknaszed hajk s jrrhajk. A vilg minden tjn a bevethetsget a 16 hajt tartalmaz Royal Fleet Auxiliary kisegtflotta teszi lehetv.
A Kirlyi Haditengerszet sszltszma 37 500 f, ebbl nagyjbl 6000 f a Kirlyi Tengerszgyalogsg tagja.
| Kirlyi Haditengerszet |
A Kirlyi Haditengerszet lobogja, a White Ensign |
| Dtum: |
9. szzad - |
| Orszg: |
Egyeslt Kirlysg |
| Tpus: |
haditengerszet |
| Feladat: |
harcra ksz haditengerszeti erk fenntartsa, kikpzse s felszerelse |
| Mret: |
37 500 f, 89 haj, (2006.) |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
