Kabul: az utols� kij�rat

Simon Koschut  // 2010 // jan // 20

Egyre rem�nytelenebbnek l�tszik a helyzet Afganiszt�nban, ahol magyar katon�k is r�szt vesznek a NATO-k�ldet�sben. A politikai helyzet nem stabiliz�l�dik, a t�libok - a kor�bban az orsz�got ir�ny�t�, akkor az al-Kaida terrorszervezettel sz�vets�ges fundamentalista iszl�m mozgalom tagjai - n�h�ny napja Kabulban, a f�v�rosban hajtottak v�gre terrorakci�t. Obama amerikai eln�k tavaly decemberben bejelentette, hogy 2011 j�lius�ban megkezdik az amerikai csapatok kivon�s�t az orsz�gb�l; a NATO egyel�re nem szabott hat�rid�t a misszi�nak. Szerz�nk n�met vil�gpolitikai szakember, aki azt t�rgyalja �r�s�ban, hogy mi lenne a NATO �s az ENSZ legjobb strat�gi�ja Afganiszt�nban. C�lravezet�-e konkr�t hat�rid�h�z k�tni a kivonul�st, �s ha nem, milyen felt�teleknek kellene teljes�lni�k, miel�tt a nemzetk�zi csapatok t�voznak?

Ha figyelmen k�v�l hagyjuk a sz�noklatokat, azt l�tjuk, az afganiszt�ni k�ldet�s sikere k�t kulcsfontoss�g� politikai c�lon m�lik. Ezekkel a c�lokkal b�rmilyen Afganiszt�n-strat�gi�nak foglalkoznia kell, s biztos�tania kell a megval�s�t�sukhoz sz�ks�ges anyagi �s emberi er�forr�sokat.
Az els� c�l: Afganiszt�nb�l ne legyen bukott �llam*. Val�sz�n�, de egy�ltal�n nem elker�lhetetlen, hogy ha az orsz�gb�l kivonulnak a Nemzetk�zi Biztons�gi T�mogat�si Er�k (Security Assistance Force, ISAF), akkor a t�libok veszik vissza a hatalmat. Az sem biztos, hogy a t�libok ism�t t�mogatn�k az al-Kaid�t. Minden eszk�zzel megakad�lyozand� ugyanakkor, hogy Pakiszt�n �s Afganiszt�n ism�t nemzetk�zi terrorist�k mened�ke legyen, hogy a jelenlegi h�bor�s gazdas�g �s a k�b�t�szer-kereskedelem tov�bb er�s�dj�n, s hogy folytat�djon az a rombol�s, ami az emberi jogok �s a korm�nyz�s int�zm�nyei ter�let�n ma folyik.

A m�sodik c�l: min�l kevesebb j�rul�kos vesztes�get szenvedjen el a NATO �s az ENSZ. A NATO 2003 �ta vezeti az ISAF-misszi�t. Az ENSZ 2002 �ta ir�ny�tja az afganiszt�ni t�mogat� akci�kat. Afganiszt�n �ppen ez�rt jelent�s hat�ssal lehet e nemzetk�zi int�zm�nyek hiteless�g�re, legitimit�s�ra. A NATO �s az ENSZ sorsa persze nem csup�n ezen az egy misszi�n m�lik, s ha kivonulnak Afganiszt�nb�l, az nem okvetlen�l jelent politikai vagy katonai veres�get. Az azonban biztos, hogy egy v�giggondolatlan vagy elsietett kivonul�s jelent�sen vesz�lyeztetn� mindk�t szervezet hiteless�g�t �s legitimit�s�t.

E c�lok f�ny�ben egy�rtelm�, hogy az afganiszt�ni kivonul�s strat�gi�j�nak nem a kivonul�s d�tum�ra kellene �sszpontos�tania, hanem konkr�t felt�telek teljes�l�s�re. Ezek a felt�telek hat j�l elk�l�n�thet� l�p�sben fogalmazhat�k meg.

Afg�n felel�ss�g

Ha a lehet� leghamarabb �t akarjuk adni az orsz�g teljes ir�ny�t�s�t az afg�n hat�s�goknak, az els� �s legfontosabb feladat az afg�n biztons�gi er�k kik�pz�se. A lehet� leggyorsabban ki kell terjeszteni az olyan programokat, amelyek megb�zhat� helyi seg�ts�ggel gondoskodnak a hat�rok �s ellen�rz� pontok v�delm�r�l (ilyen a Vardak tartom�nyban m�k�d� Afg�n K�zv�delmi Program). Ez azt is jelenti, hogy N�metorsz�gnak, az Egyes�lt �llamokkal �s az EU-val k�z�sen, nagyobb r�szt kell v�llalnia a biztons�gi er�k kik�pz�s�b�l. Ahhoz, hogy a kivonul�s idej�re az orsz�g biztons�gos legyen, kezdetben �s r�vid t�von a jelenlegin�l nagyobb Bundeswehr-er�re van sz�ks�g.

K�z�s bevonul�s, k�z�s kivonul�s

Az afganiszt�ni misszi� csak akkor z�rulhat sikeresen, ha a kivonul�sr�l sz�l� v�gs� d�nt�st nem egyenk�nt hozz�k meg a r�szt vev� �llamok, hanem a NATO szintj�n, egy�ttesen. Ha a sz�vets�gesek nem egyeztetnek, nem m�k�dnek egy�tt, az a NATO meggyeng�l�s�hez vezet. Csak minden f�l egyet�rt�s�vel hat�rozhat� meg a kivonul�s konkr�t menetrendje. Az �j strat�gia jelenleg zajl� kialak�t�sa sor�n meg kell hat�rozni, mi lesz a NATO szerepe a j�v�beli, nem az orsz�g ter�let�n folytatand� m�veletekben.

Region�lis felel�ss�g

Az afganiszt�ni k�ldet�sben er�sebb region�lis f�kuszra van sz�ks�g, ahogyan arr�l Obama eln�k besz�lt 2009 tavasz�n. A c�l az, hogy Pakiszt�n �s Ir�n konstrukt�van kapcsol�djon be, s k�z�pt�von K�na �s Oroszorsz�g is egy�ttm�k�dj�n. A fokozottabb region�lis egy�ttm�k�d�s alapj�t olyan k�z�s �rdekek jelentik, mint az iszl�m terrorh�l�zatok, illetve a k�b�t�szer-kereskedelem elleni fell�p�s. A region�lis strat�gia lehet�v� teszi �s fel is gyors�thatja a nyugati csapatok kivon�s�t.

Vodka �s kancsuka

Erre a megk�zel�t�sre legink�bb a k�b�t�szer �s a korrupci� elleni egy�ttm�k�d�sben van sz�ks�g. Az afg�n heroin t�lnyom� r�sze eur�pai piacokon k�t ki, vagyis els�sorban Eur�p�� a probl�ma. A helyi gabonatermeszt�s t�mogat�sa mellett az USA �s az EU sz�m�ra megfontoland�, hogyan nyithatj�k meg piacaikat m�g hat�konyabban az afganiszt�ni mez�gazdas�gi term�kek sz�m�ra. A k�b�t�szer-ellenes harcnak sokkal ink�bb a kereskedelmi �tvonalakra �s a drogb�r�kra kellene �sszpontos�tania, nem a term�helyekre �s a termel�kre. A korrupci� visszaszor�that�, ha a fejleszt�si egy�ttm�k�d�sek egy�rtelm� �szt�nz�kh�z �s szankci�khoz vannak kapcsolva, amelyekr�l folyamatos p�rbesz�d folyik az afg�nokkal. A f�ggetlen igazs�gszolg�ltat�s megteremt�s�t fel kell gyors�tani, a rend�r�k �s katon�k fizet�s�t pedig tov�bbra is garant�lni kell a nemzetk�zi Jog �s Rend Alap seg�ts�g�vel. A kabuli hat�s�gok egy r�sze maga is nyakig benne van a korrupci�ban �s a k�b�t�szer-kereskedelemben, vagyis a probl�ma r�sz�t k�pezik. A kivonul�s lehet�s�g�t arra is fel kell haszn�lni, hogy az afg�n korm�nyt �szt�n�zze az el�rel�p�sre, a reformokra.

Tov�bbi felel�ss�gv�llal�s

A csaparkivon�s ut�n is folytat�dniuk kell az �jj��p�t�si �s fejleszt�si feladatokban val� civil r�szv�telnek: Afganiszt�nt nem szabad mag�ra hagyni. A t�t az, hogy v�gk�pp sz�thullanak-e a sz�vets�gi korm�nyzat m�r ma is roppant t�r�keny int�zm�nyei - ezt meg kell akad�lyozni. Az �jj��p�t�s sor�n minden eddigin�l ink�bb olyan kis, helyi projektekre kell �sszpontos�tani, amelyek gyors, j�l l�that� eredm�nyeket hoznak. Igaz, jelenleg teljesen bizonytalan, hogy az egyre roml� biztons�gi viszonyok k�zepette hogyan biztos�that� a civil fejleszt�si seg�lyez�s m�k�d�se.
 
Decentraliz�lt korm�nyz�s

Meg kell teremteni v�gre a demokratikusan felhatalmazott, stabil korm�nyzati rendszert. A legut�bbi eln�kv�laszt�s csak s�lyosb�totta a probl�m�t, s felvetette a k�rd�st: Vajon megfelel-e a r�gi� politikai, t�rt�nelmi �s kultur�lis adotts�gainak a Hamid Karzai eln�k �ltal Kabulban vezetett k�zponti hatalom? Ha figyelembe vessz�k az orsz�g m�ret�t, a lakoss�g vegyes etnikai �sszet�tel�t, valamint azt, hogy hat�rait egykor mesters�gesen h�zt�k meg az�rt, hogy �tk�z�z�n�t k�pezz�n k�t gyarmatos�t� birodalom, Nagy-Britannia �s Oroszorsz�g k�z�tt, nem is csod�lkozhatunk azon, hogy a mai k�zponti korm�nyzat hatalma alig terjed t�l Kabul k�zigazgat�si ter�let�n.**

Alaposan meg kellene teh�t vizsg�lni annak lehet�s�g�t, hogy az afganiszt�ni viszonyoknak nem felelne-e meg jobban egy olyan modell, amelyben az �llam decentraliz�lt, jelent�s m�rt�kben �n�ll�, a sv�jci minta szerint l�trehozott kantonokb�l �ll; esetleg az 1993-as, Boszni�r�l sz�l� Vance-Owen tervhez hasonl� megold�s, melyben Kabul f�ggetlen sz�vets�gi ter�let, a parlament, a nemzeti korm�ny �s az igazs�gszolg�ltat�s k�zpontja.

*Az angol nyelv� vil�gpolitikai zsargonban gyakran haszn�latos kifejez�s azokra az orsz�gokra, amelyek korm�nyai nem teljes�tik az �llamt�l elv�rt funkci�kat; az eredetiben "failed state".
**A cikk a 2010. janu�r 19-ei kabuli t�lib t�mad�s el�tt �r�dott. A t�libok c�lja nyilv�nval�an az volt, hogy bizony�ts�k: Karzai hatalma a f�v�rosra sem terjed ki.