 (M16A2)
Az M16-os gépkarabélyt Eugene Stoner tervezte az Armalite számára (így eredeti típusjelzése AR–15), de nagy tömegű gyártását már a Colt végezte 1959-től.
Története
A fegyver a vietnami háború idején vált az USA standard gépkarabélyává. A katonák eleinte bizalmatlanul szemlélték a sok műanyag alkatrésszel szerelt „játékpuskát”. A fegyver több gyermekbetegséggel is küzdött, a legjelentősebb a magas karbantartási igénye volt, melyet a katonák gyakran elmulasztottak (miután nem hívták fel a figyelmüket ennek következményeire, sőt, igyekeztek úgy beállítani, hogy a fegyver szinte nem is igényel karbantartást, ennek megfelelően eleinte tisztító készletet sem szállítottak hozzá), ez gyakori elakadásokat okozott, ami a rendkívül megbízható AK–47-tel felszerelt ellenféllel szemben sokszor végzetesnek bizonyult.
Ugyanakkor az M16 rendelkezik előnyös tulajdonságokkal is, ide tartozik kis súlya (beleértve az 5,56 mm-es lövedékeket is), ami lehetővé teszi a katonák számára, hogy több lőszert vigyenek magukkal; illetve nagy pontossága is.
1967-ben megjelent továbbfejlesztett M16A1 jelű változata, melyet 1985-ben követett az M16A2, melynél a teljesen automata sorozatlövést rögzített 3 lövéses sorozatra változtatták, mely a lőszer takarékosabb felhasználását hivatott elérni. Sokat javult a fegyver megbízhatósága is.
Több módosított változatát is gyártották, például a különleges alakulatok körében népszerű rövidített M231-et (Colt Commando), vagy a csöve alatt 40 mm-es gránátvetővel szerelt XM-203-at.
- elméleti tűzgyorsasága: 800 lövés/perc (M-231: 750 lövés/perc)
- lövedék kezdősebessége: 991 m/s (M-231: 915 m/s)
- hatásos lőtávolsága: 450 m
A fegyver többféle kiegészítővel is felszerelhető (optikai irányzék, infratávcső, lámpa, hangtompító). A lövedékek átütőereje ugyan kisebb, mint az AK–47-nél alkalmazott 7,62 mm-esé, de a standard golyóálló mellényeket ill. sisakokat így is átüti kb. 500 m-ig, ráadásul előnyös tulajdonsága, hogy a nagy kezdősebesség miatt kis lőtávolságon a röppálya laposabb (pontosság), ill. a kisebb torkolati energia miatt sorozatlövésnél a fegyver kevésbé mozdul el.
Érdekes még, hogy a lövedéket kis tömege miatt egészen gyenge behatások is eltérítik eredeti irányából, s ez vonatkozik az emberi testbe való becsapódására is. A becsapódás pillanatában a lövedék imbolyogni kezd, és a folyamatos irányváltoztatások, és jelentős deformációja miatt mozgási energiájának 100%-át adja át, ezért a lőcsatorna tekervényes lesz. A lőtt seb operációja emiatt nehéz vagy lehetetlen.
| Típus: |
gépkarabély |
| Ország: |
Amerikai Egyesült Államok |
| Tervező: |
|
| Alkalmazás |
| Alkalmazás éve: |
1960 – |
| Használó ország: |
több ország
|
| Háborús alkalmazás: |
vietnami háború, öbölháborúk, Iraki háború |
| Műszaki adatok |
| Űrméret: |
5,56 mm |
| Lőszer: |
5,56 × 45 mm NATO, vagy .223 Remington |
| Tárkapacitás: |
20 vagy 30 db szekrénytárban |
| Működési elv: |
gázelvezetéses, forgózáras reteszeléssel |
| Tömeg: |
2,97–3,53 kg kg |
| Fegyver hossza: |
1006 mm mm |
| Csőhossz: |
508 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság: |
750–900 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség: |
975–884 m/s |
| Hatásos lőtávolság: |
550 m |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
