Az AMD–65 (AMD - automata módosított deszantfegyver) a magyarországi Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG) által gyártott Kalasnyikov-rendszerű gépkarabély. Az AKM–63 rövidített, kompakt felépítésű változata, amelyet a harcjárművek kezelőszemélyzete és a deszant csapatok tagjai számára alakítottak ki. A FÉG 1967-től gyártotta.
Története
A FÉG a Kalasnyikov-gépkarabélyok magyarországi gyártásáról szóló 1959-es kormánydöntést követően a magyar változatok fejlesztését Zala Károly konstruktőr vezetésével kezdte el. A FÉG ehhez megkapta a szovjet gyártástechnológiát. Az első modell az AK–55 volt, amely teljesen megegyezett AK–47-tel. Ezt követte az AKM–63, melynél a költséges megmunkálást igénylő fa alkatrészek helyett műanyagokat alkalmaztak. A későbbi csapatpróbák tapasztalatai nyomán merült fel egy könnyebb és kompaktabb fegyver iránti igény, amellyel a deszant csapatokat, valamint a harcjárművek kezelőszemélyzetét lehet ellátni. A fejlesztőmunka során elvárás volt, hogy kezelésében egyezzen meg az AKM–63-mal.
Az új fegyver prototípusa 1965-ben készült el, sorozatgyártása 1967-ben kezdődött. Több országba exportálták, Magyarországon kívül Afganisztán, Panama, Jemen és Grúzia rendszeresítette, de Libanonban és a palesztin fegyveres szervezeteknél is előfordul.
A fegyver eredeti rendeltetése szerint deszantos fegyvernek készült, ám az első csapatpróbákat követően több fegyvernem (légierő, páncélos és gépesített csapatok) is jelezte a fegyver iránti igényét. A Magyar Néphadsereg legelterjedtebb fegyvere volt. Napjainkban legnagyobb számban különféle rendvédelmi szerveknél van rendszeresítve. A fegyver az Egyesült Államokban is kapható volt.
Az AMD–65 szolgált alapul a későbbi, puskagránát kilövésére alkalmas AMP–69-nek, mely világviszonylatban talán az egyik legkomfortosabb és legjobban sikerült AK-modell.
Műszaki jellemzői
Működését és belső szerkezetét tekintve megegyezik az AK–47-tel. Gázelvezetéses rendszerű, forgózáras reteszelésű. A mellső ágy helyett az AKM-63-hoz hasonlóan lemezborítást kapott. A rövid cső végére csőszájféket szereltek, amely csökkentette a hátrarúgást, de némileg emelte a lövőre ható hangnyomást. Így a fegyverrel viszonylag jó célzott lövést lehetett leadni kihajtott válltámasz nélkül, a fegyvert két kézben fogva. A fegyverre szuronyt nem lehetett rögzíteni.
Az AMD–65-höz az AKM–63-nál már alkalmazott műanyag markolatot használták. A tusa helyett azonban behajtható fém válltámaszt kapott, melynek végén gumi betét van.
30 vagy 20 töltényt befogadó íves szekrénytárat lehet csatlakoztatni hozzá. A Magyar Néphadseregben a 30 db-os tár sorállományú katonák számára volt rendszeresítve, a 20 db-s tárat a tisztek alkalmazták.
Habár eredetileg a harcjárművek kezelőszemélyzete számára kiegészítő fegyvernek, valamint az ejtőernyősöknek szánták, a Magyar Néphadseregben széles körben alkalmazták, mint lövészfegyvert. Erre a feladatra azonban alkalmatlan. Rövid csőhossza, és a rövid irányzóvonal miatt pontossága elmaradt a lövészfegyverektől elvárttól. Kezelését nehezítette, hogy a mellső ágy pisztolyszerű műanyag markolatot kapott, amelynek azonban anatómiailag nem megfelelő kialakítása miatt kényelmetlen a fogása.
| AMD–65 |
| Típus: |
gépkarabély |
| Ország: |
Magyarország |
| Tervező: |
|
| Alkalmazás |
| Használó ország: |
Magyarország, Grúzia, Panama, Jemen, Afganisztán, a Közel-Kelet egyes országai |
| Műszaki adatok |
| Űrméret: |
7,62 mm |
| Lőszer: |
43M 7,62 x 39 mm |
| Tárkapacitás: |
30 vagy 20 töltényes íves szekrénytár |
| Működési elv: |
gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű |
| Tömeg: |
2,92 kg tár nélkül
3,75 kg 30 db-os töltött tárral kg |
| Fegyver hossza: |
600 mm behajtott válltámasszal
847 mm kihajtott válltámasszal mm |
| Csőhossz: |
317 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság: |
600 lövés/perc |
| Gyakorlati tűzgyorsaság: |
40 (egyeslövésnél)
80 (sorozatlövésnél, 20 töltényes tárral)
100 (sorozatlövésnél, 30 töltényes tárral) lövés/perc |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
