Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.
Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.
Eredet - az 1945-1949 időszak kulcseseményei
A NATO megalakulásának eredetét a második világháborúból származó nemzetközi politikai eseményekben kell keresnünk. A NATO-t olyan politikusok hozták létre, akik átélve a háborút egy életre megtanulták, hogy a legfontosabb cél egy olyan eszköz megteremtése, mely egyrészt megakadályozza, hogy az európai nemzetek ismét háborúba bonyolódhassanak egymással, másrészt pedig hatékony védelmet nyújt egy estleges külső fenyegetés esetén. A háború utáni Európa gazdasági káosza és belső megosztottsága miatt kizárólag a gazdaságilag megerősödött, stabil Egyesült Államok segítségével és részvételével volt elképzelhető egy ilyen eszköz életre hívása. Ebben a tekintetben az 1947-es esztendőt fordulópontnak kell tekintenünk, amikor az Egyesült Államok nyíltan megfogalmazta hármas politikai célkitűzését: a Szovjetunió feltartóztatásának elvét, a Truman-doktrínát és a Marshall-tervet. Ez bizonyíték volt, hogy külpolitikai figyelme ismét Európára szegeződött. Végül az 1948-ban lezajlott csehszlovák puccs és a berlini blokád tette teljessé a képet, mely elvezetett az Észak-atlanti Szövetség megalakításához.
A NATO története a külpolitikai események tükrében 1949-1989
A NATO alapelveit és célkitűzéseit a washingtoni szerződés tartalmazza, melyet 1949. április 4-én írt alá 10 nyugat-európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada. A 14 cikkelyből álló szerződés angolul és franciául került megfogalmazásra, melyek ma is a szervezet hivatalos nyelvei. Kiemelendő a „biztonsági garancia"-ként elhíresült 5. cikk, mely kinyilvánítja, hogy a szervezet létrejöttének elsődleges célja, hogy védelmet nyújtson a külső fenyegetéssel szemben. Ebből is látható, hogy támadó politikát a NATO nem folytathat. Alapelvei közül legfontosabb a kollektív védelem elve. Bármely tagállamot ért támadás az egész szövetség elleni támadást jelent. A világ leghatalmasabb katonai-politikai szövetségének története során kiderül, hogy valamiféle szilárd állandóság tapasztalható a változások közepette: alapelvei közel 60 év távlatából is érintetlenek maradtak. A NATO 1949-1989-ig tartó történetét érdemes két nagyobb időszakra bontva tárgyalni. Az 1969-es fordulópont a Harmel-jelentéshez köthető, míg az 1989-es mérföldkő természetesen a közép és kelet-európai rendszerváltásokhoz, illetve a hidegháború befejeződéséhez.
Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3.-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.
Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.
Semleges országok Európában
Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:
Svájc, Ausztria,
A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.
Svédország, Finnország, Írország
██ Tagországok
██ Belépés előtt álló országok
██ Jövőbeli tagok
██ Tárgyalások folyamatban
██ A tagság nem cél
██ Egyéb országok
Legfontosabb Intézményei
Észak-atlanti Tanács
Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.
Védelmi Tervező Bizottság
Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak.
Nukleáris Tervező Csoport
Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása
Főtitkár, Titkárság
A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.
Katonai Bizottság
A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.
A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.
A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.
Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik NATO országban.
A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.
A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.
Bizottságok és ügynökségek
A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.
Parancsnokságok
A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.
Euro-atlanti Partnerségi Tanács
Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.