�szak-atlanti Szerz�d�s Szervezete

Az �szak-atlanti Szerz�d�s Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, r�vid�tve NATO, franci�ul Organisation du Trait� de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 �szak-amerikai �s eur�pai orsz�g sz�vets�ge, amelyet a II. vil�gh�bor� ut�n 1949. �prilis 4-�n alap�tottak Washingtonban. A sz�vets�g c�lkit�z�seit az �szak-atlanti Szerz�d�s foglalja mag�ban, amelynek �rtelm�ben a tag�llamok minden politikai �s katonai eszk�zt ig�nybe vesznek a tagorsz�gok szabads�g�nak �s a biztons�g�nak meg�rz�se �rdek�ben. Hivatalos nyelvei az angol �s a francia.

A NATO a hidegh�bor�s fegyverkez�si verseny egyik k�zvetlen eredm�nye. Napjainkban a tagorsz�gok hat�rain t�l is v�gez b�kefenntart�i feladatokat, jelenleg afganiszt�ni misszi�j�nak kib�v�t�s�n tev�kenykedik.

Magyarorsz�g – Csehorsz�ggal �s Lengyelorsz�ggal k�z�sen – 1999-ben v�lt a sz�vets�g tagj�v�.

Eredet - az 1945-1949 id�szak kulcsesem�nyei

A NATO megalakul�s�nak eredet�t a m�sodik vil�gh�bor�b�l sz�rmaz� nemzetk�zi politikai esem�nyekben kell keresn�nk. A NATO-t olyan politikusok hozt�k l�tre, akik �t�lve a h�bor�t egy �letre megtanult�k, hogy a legfontosabb c�l egy olyan eszk�z megteremt�se, mely egyr�szt megakad�lyozza, hogy az eur�pai nemzetek ism�t h�bor�ba bonyol�dhassanak egym�ssal, m�sr�szt pedig hat�kony v�delmet ny�jt egy estleges k�ls� fenyeget�s eset�n. A h�bor� ut�ni Eur�pa gazdas�gi k�osza �s bels� megosztotts�ga miatt kiz�r�lag a gazdas�gilag meger�s�d�tt, stabil Egyes�lt �llamok seg�ts�g�vel �s r�szv�tel�vel volt elk�pzelhet� egy ilyen eszk�z �letre h�v�sa. Ebben a tekintetben az 1947-es esztend�t fordul�pontnak kell tekinten�nk, amikor az Egyes�lt �llamok ny�ltan megfogalmazta h�rmas politikai c�lkit�z�s�t: a Szovjetuni� feltart�ztat�s�nak elv�t, a Truman-doktr�n�t �s a Marshall-tervet. Ez bizony�t�k volt, hogy k�lpolitikai figyelme ism�t Eur�p�ra szegez�d�tt. V�g�l az 1948-ban lezajlott csehszlov�k puccs �s a berlini blok�d tette teljess� a k�pet, mely elvezetett az �szak-atlanti Sz�vets�g megalak�t�s�hoz.

A NATO t�rt�nete a k�lpolitikai esem�nyek t�kr�ben 1949-1989

Tagjai

Alap�t� tagok (1949)

•  Amerikai Egyes�lt �llamok
•  Belgium
•  D�nia
•  Egyes�lt Kir�lys�g
•  Franciaorsz�g
•  Hollandia
•  Izland
•  Kanada
•  Luxemburg
•  Norv�gia
•  Olaszorsz�g
•  Portug�lia

K�s�bb csatlakozott �llamok 

• 1952 – T�r�korsz�g, G�r�gorsz�g
• 1955 – N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g
• 1982 – Spanyolorsz�g
• 1999 – Csehorsz�g, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g
• 2004 – Bulg�ria, �sztorsz�g, Lettorsz�g, Litv�nia, Rom�nia, Szlov�kia, Szlov�nia
• 2009 - Horv�torsz�g, Alb�nia

Csatlakoz�sra v�r� �llamok 

Maced�nia, Ukrajna, Gr�zia,

Maced�nia a G�r�gorsz�ggal mindeddig nem rendezett n�vvit�ja miatt 2008. �prilis 3.-�n nem kapott megh�v�st. Ukrajna �s Gr�zia megh�v�sa egyel�re szint�n elmaradt.

Ukrajna �s Gr�zia csatlakoz�sa ugyanis fordul�pontot jelentene a NATO tags�gi politik�j�ban. Szerbi�nak, Montenegr�nak �s Bosznia �s Hercegovin�nak b�kepartners�get aj�nlott a NATO 2007-ben.

Semleges orsz�gok Eur�p�ban 

Nemzetk�zi jogi �rtelemben semleges orsz�gok:

Sv�jc, Ausztria,

A k�vetkez� orsz�gok semlegess�g�t nem t�masztja al� semmilyen nemzetk�zi jogi garancia.

Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, �rorsz�g

 

██ Tagorsz�gok ██ Bel�p�s el�tt �ll� orsz�gok ██ J�v�beli tagok

██ T�rgyal�sok folyamatban ██ A tags�g nem c�l ██ Egy�b orsz�gok

Legfontosabb Int�zm�nyei

�szak-atlanti Tan�cs 

Egyetlen politikai d�nt�shoz� test�let. A Tan�cs nagyk�veti („�lland� k�pvisel�k”), k�l�gyminiszteri vagy �llam- �s korm�nyf�i szinten �l�sezik. A d�nt�sek �rv�nyess�ge nem f�gg a szintt�l. Az �l�seken (szintt�l f�ggetlen�l) a f�titk�r eln�k�l. Az �lland� k�pvisel�k hetente t�bbsz�r �l�seznek Br�sszelben. A Tan�cs munk�j�t a Nemzetk�zi Titk�rs�g, a Nemzetk�zi Katonai T�rzs �s bizotts�gok seg�tik.

V�delmi Tervez� Bizotts�g 

�lland� k�pvisel�k r�szv�tel�vel �l�sezik. V�delmi k�rd�sekkel foglalkozik. Ir�nyelveket ad ki a NATO tagorsz�gainak.

Nukle�ris Tervez� Csoport 

Rendszeresen �l�sezik, v�delmi miniszterek r�szv�tel�vel. Nukle�ris er�kkel kapcsolatos konkr�t politikai k�rd�sek megvitat�sa

F�titk�r, Titk�rs�g 

A f�titk�r felel�s a sz�vets�gen bel�l a d�nt�shozatali folyamat seg�ts�g�ben. Ir�ny�tja a nemzetk�zi Titk�rs�g munk�j�t, eln�k�l a Tan�cs �l�sein.

Katonai Bizotts�g 

A NATO legfels� katonai szerve. Tagjai a tag�llamok vez�rkari f�n�kei. Feladatuk katonai strat�giai k�rd�sekben vezet�si funkci�k ell�t�sa. Javaslatokat dolgoz ki a Tan�cs sz�m�ra katonai k�rd�sekben.

A Katonai Bizotts�g feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezet�se sz�m�ra olyan int�zked�sek megt�tel�re, amelyeket a NATO ter�let�nek k�z�s v�delme szempontj�b�l sz�ks�gesnek �t�lnek 2. ell�tja a vezet�si funkci�kat a katonapolitikai �s strat�giai k�rd�sekben 3. katonai k�rd�sekben ir�nyelveket ad ki a NATO strat�giai parancsnokainak, akik feladataik v�grehajt�sa sor�n a Katonai Bizotts�gnak tartoznak felel�ss�ggel.

A Katonai Bizotts�g az �lland� k�pvisel�k r�szv�tel�vel hetente legal�bb egy alkalommal �l�sezik, de sz�ks�g eset�n b�rmikor �sszeh�vhat�.

Ezen k�v�l �vente h�rom alkalommal a vez�rkari f�n�k�k szintj�n tan�cskoznak. Kett�t ezek k�z�l Br�sszelben �s egyet, pedig rot�ci�s alapon valamelyik NATO orsz�gban.

A Katonai Bizotts�g eln�k�t a tag�llamok vez�rkari f�n�kei h�rom �ves hivatali id�szakra v�lasztj�k meg, hat�sk�r�t a Katonai Bizotts�g hat�rozza meg, amelynek feladatai v�grehajt�sa sor�n minden tekintetben felel�ss�ggel tartozik.

A Katonai Bizotts�g tev�kenys�g�t a tagorsz�gok katonai szak�rt�ib�l �ll� munkacsoportok, �s a Nemzetk�zi Katonai T�rzs t�mogatja.

Bizotts�gok �s �gyn�ks�gek 

A Sz�vets�g munkaszervei, meghat�rozott feladatk�rben d�nt�seket k�sz�tenek el�.

Parancsnoks�gok 

A csapatok felk�sz�t�s�t, a hadm�veletek tervez�s�t l�tj�k el.

Euro-atlanti Partners�gi Tan�cs

�vente k�tszer k�l�gyminiszteri szinten �l�sezik, havonta nagyk�veti szinten.