KATONAI ÜNNEPEK I.
Minden közösség életének periodikusan visszatérő, kiemelkedő eseményei az ünnepnapok, hiszen azon túl, hogy alkalmat teremtenek a közösséghez való tartozás kifejezésére, elmélyítésére, megerősítik az adott közösség által elfogadott értékeket, eszméket, biztosítják a jelentős események vagy személyek emlékének megőrzését is.
1. A Magyar Honvédelem Napja
2. Magyar Hősök Emlékünnepe
A Magyar Honvédelem Napja
A világ szinte minden országa megemlékezik a nemzet szuverenitását, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőiről. Az elmúlt évtizedekben, hazánkban többféle módon is sor került a fegyveres erők tagjai ünneplésére. 1940-ben kormányzói rendelet június 28-át jelölte ki Honvéd Nappá. A rendelet szerint a Honvéd Nap a „fegyveres erők ünnepe” a katonai szellem és hadsereg belső erejének ünnepélyes megnyilatkozása a nemzet színe előtt.
Az ötvenes évektől 1991-ig szeptember 29. volt a Fegyveres Erők, illetve a Magyar Honvédség Napja. A 82/1992. (V. 14.) kormányrendelet értelmében 1992-től a Magyar Honvédelem Napja május 21. Ez a nap Budavár 1849. évi megvívásának napja, ezen a napon foglalta vissza az ország fővárosát a Görgey Arthur tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatából.
A Magyar Honvédelem napja katonai szünnap, amelyet a katonai szervezetek ünnepi állománygyűlésen ünnepelnek meg. A központi rendezvények között kiemelésre érdemes a Városligetben a honvédség nyílt napja, a Budai Várban lévő honvéd-emlékmű és visszaállított Görgey szobor, illetve a Fiumei úti (Kerepesi) temetőben Görgey Arthur sírjának megkoszorúzása. Az ünnep kiváló alkalmat és lehetőséget biztosít a Magyar Honvédség harci-technikai eszközeinek, tanintézeteinek, feladat- és tevékenységi körének bemutatására, illetve a szerződéses állomány toborzására.
Magyar Hősök Emlékünnepe
 Már 1917-ben döntés született arról, hogy „minden község, város … méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakóik közül ... a hazáért életüket áldozták.”. Még tartott a világháború, mikor megkezdődött a hősi emlékművek felállítása, létrehozása. 1925-1945-ig március 15. és augusztus 20. mellett május utolsó vasárnapja - Hősök Emlékünnepe néven - nemzeti ünneppé került megünneplésre. A II. világháború befejezése után 1989-ben emlékeztek meg ismételten hivatalosan e napról, majd a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlék-ünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvényben az Országgyűlés örökítette meg a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdött hazafiak emlékét, azokét, akik vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért és minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepének nyilvánította.
A törvény felhívja az állami szerveket, a helyi önkormányzatokat, társadalmi szerveket, az egyházakat, hogy az emlékünnepen méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hőseinek.
A fenti jogszabály az elődeink által a Hősök Terén állított Millenniumi Emlékművet és a Hősök Emlékkövét nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
forrás: KKB
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
