A MAGYAR HONVDSG S A NATO
A XX. szzad utols vtizedben korszakos jelentsg esemnyek formltk t a vilg, de klnsen Kzp-Kelet-Eurpa trsadalmait.
Termszetes, hogy az a nemzetkzi s belpolitikai mozgs, amelynek eredmnyeknt - hossz id utn - haznk ismt visszanyerte teljes llami szuverenitst, a Magyar Honvdsgben (a tovbbiakban: MH) is alapvet vltozsokat indtott el. Ennek
rszeknt megkezddtt - gazdag trtnelmi mltunk tapasztalatait tvz, nemzeti s honvd hagyomnyainkbl mert, ugyanakkor a modern polgri demokrcik hadsereg fejldsi tendenciit is szem eltt tart - egy korszer, a haza vdelmre hivatott, nemzeti hader kialaktsa. Klfldi pldk igazoljk, hogy egy orszg hadseregnek legitimitsa alapveten a nemzeti jelleg rvnyeslsben s a korszer kvetelmnyek szerinti teljestkpessgben gykerezik. A teljestkpessg nvelsnek - tudjuk - az orszg teherbr kpessge szab hatrt.
Haznknak folytonosan fel kell kszlnie, vlaszt kell adnia a modern kor, a vilg, a rgink fejldsbl kvetkez j kihvsokra. Mindez termszetes mdon rvnyes a Magyar Honvdsgre is. Az szak-atlanti Szerzds Szervezethez (a tovbbiakban NATO 1-hoz) trtnt csatlakozsunkbl add szvetsgesi ktelezettsgeinket teljestve a legkorszerbb kvetelmnyek szerint legyen kpes hadseregnk megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyek az erviszonyok mindenkori trendezsbl, konfliktusokbl s veszlyekbl addnak.
A fejezet ismerteti a Magyar Honvdsg feladatait, szervezeti felptst, betekintst nyjt a tiszti-, tiszthelyettesi kpzs rendszerbe, bemutatja a NATO-t s ttekinti azt a folyamatot, amelyen keresztl haznk is csatlakozott e szvetsghez. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
