A k�rnyezeti szektorban jelentkez� kih�v�sok

A tradicion�lis biztons�gfelfog�sban mind a k�rnyezeti szektor, mind a v�z „soft" probl�mak�nt kezelt k�rd�sek. Ennek ellen�re m�g a realista gondolkod�k is elismerik, hogy mindezek vagy eszk�zei, vagy forr�sai lehetnek fegyveres konfliktusoknak, amelyet m�r �k is biztons�got fenyeget� t�nyez�nek ismernek el.

A k�rnyezeti szektorban minden olyan emberi tev�kenys�get figyelembe kell venni, amely valamilyen m�don �s m�rt�kben hat�ssal van a term�szeti k�rnyezetre. A bolyg�nk alapvet�en t�ln�pesedett, ez vit�n fel�l �ll, azt azonban nem tudjuk, hogy az emberi tev�kenys�g, a term�szeti k�rnyezet kizs�km�nyol�sa mikor �ri el azt a pontot, amikor m�r nincs vissza�t. Csak egy egyszer� p�ld�t eml�tve: mennyi k�nai aut�tulajdonost b�r el a F�ld? A k�rnyezettudatos fejl�d�s ma m�r a politikai napirend r�sze, ennek ellen�re megj�solhat�an olyan konfliktusok indulnak ki a j�v�ben ebb�l a szektorb�l, amelyek minden m�sikra is hat�ssal lesznek, ilyenek p�ld�ul az iv�v�z forr�sok megszerz�s��rt kit�r� h�bor�k.

A k�rnyezeti szektorban �szlelhet� kih�v�sok term�szet�kt�l fogva �llamok felett, glob�lisan jelentkeznek. A term�szeti k�rnyezet meg�v�s�nak feladata az �llamok felel�ss�ge mind a premodern, mind a posztmodern �llamokat tekintve, hiszen bizonyosan ez az a ter�let, ahol semmilyen m�s spont�n er� nem k�pes a megold�st megtal�lni. Vagyis a piac nem k�pes k�rnyezettudatos fejl�d�sre, azt az �llamnak kell megtennie. A glob�lis kl�ma megv�ltoz�sa pontosan egy olyan ter�let, amely azt mutatja, hogy a k�rnyezeti szektorban jelentkez� probl�m�k megold�sa, de ak�r csak az enyh�t�se minden �llam, minden ember k�z�s cselekedet�t ig�nylik. Az 1990-es �vekben felgyorsult glob�lis felmeleged�s els�sorban az emberi tev�kenys�gnek a k�vetkezm�nye, de a bel�thatatlan j�v�beli k�vetkezm�nyek miatt extr�m bizonytalans�g forr�sa.

A kl�mav�ltoz�s a fizikai k�rnyezet �talakul�sa miatt sz�mos t�rsadalmi �s politikai mell�khat�ssal j�r: az iv�v�zhi�ny minden bizonnyal �llamok k�z�tti �s �llamokon bel�li konfliktusok forr�sa lesz; a mez�gazdas�gi termel�kenys�g roml�sa �rthet�en a t�rsadalmi fesz�lts�gek n�veked�s�nek a kiv�lt�ja; a megv�ltozott �ghajlat egyben azt is jelenti, hogy a tr�pusi betegs�gek egyre �szakabbra is megjelennek; az id�j�r�si viszonyok extr�m ingadoz�sa pedig �rtelemszer�en a hum�nbiztons�got is fenyegeti. A probl�ma �ltal legink�bb �rintett t�rs�gek �rtelemszer�en a t�ln�pesedett szeg�ny r�gi�k, els�sorban D�lkelet �zsi�ban. 2007 m�rcius�ban Jakarta jelent�s r�sz�t el�nt�tte a v�z, miut�n a lesett hatalmas mennyis�g� csapad�kot a k�rnyez� foly�k nem tudt�k elsz�ll�tani. De nem szabad elfelejteni, hogy a fejlett vil�g sem v�dett, amit a Katrina hurrik�n puszt�t�sa jelzett.

A kl�mav�ltoz�s potenci�lisan feler�s�ti az �llam kudarc�nak hat�s�t, vagy �ppen hogy hozz�j�rul az �llam buk�s�hoz. Term�szetesen ebb�l a szempontb�l legvesz�lyeztetettebbek a szeg�ny, elmaradott �llamok. A kl�mav�ltoz�s egy�b kock�zati t�nyez�kkel k�lcs�nhat�sban (mint p�ld�ul etnikai, vall�si fesz�lts�gek) k�nnyen v�res fegyveres konfliktusokhoz vezet. A term�szeti, humanit�rius katasztr�f�k kezel�se is nemzetk�zi �sszefog�st ig�nyel, mert az el�rejelz�sek szerint a term�szeti katasztr�f�k �ldozatainak sz�ma a k�vetkez� �vtizedekben hatv�nyozottan n�ni fog, k�zel hatszorosa lesz a fegyveres konfliktusok �ldozatainak. A kl�mav�ltoz�s �ltal legink�bb fenyegetett orsz�gok a m�r eml�tett, nem m�k�d�, vagy gyeng�n teljes�t� �llamok. Ennek oka vagy a gyenge int�zm�nyrendszer k�vetkezm�nyek�nt jelentkez� k�pess�ghi�ny, ami megakad�lyozza a felk�sz�l�st a katasztr�fahelyzetek megel�z�s�re �s kezel�s�re. Illetve az antidemokratikus politikai berendezked�s eleve cs�kkenti a korm�nyzat hajland�s�g�t arra, hogy p�nzt �ldozzon a felk�sz�l�sre. J� p�lda erre, ha �sszehasonl�tjuk Indi�t �s Mianmart: a sz�k��rat k�vet�en az indiai hat�s�gok mindent megtettek, hogy valahogyan elker�lj�k a tov�bbi humanit�rius katasztr�f�t, amivel a helyzet fenyegetett, ezzel szemben, az akkor m�g Rangoonban sz�kel� mianmari korm�ny nem engedte be orsz�g�ba a k�lf�ldi hat�s�gokat �s m�g hal�los �ldozatok sz�m�r�l sem adott ki hivatalos t�j�koztat�st.

A k�rnyezeti szektorban leg�lesebben feltehet�en az iv�v�zzel, az ahhoz val� hozz�f�r�ssel kapcsolatban alakulnak ki a leg�lesebb konfliktusok a 21. sz�zadban. Az emberi fogyaszt�sra alkalmas v�z egy�rtelm�en a strat�giai nyersanyagok sor�ba emelkedett. A vil�g n�vekv� n�pess�ge �s a moderniz�l�d�, globaliz�l�d� t�rsadalmak �s fogyaszt�si szok�sok k�vetkezt�ben a v�zgazd�lkod�s is �talakult a v�zig�ny n�veked�se miatt. A v�z alapvet�en meg�jul� energiaforr�snak sz�m�t, de a v�z mennyis�ge az �ghajlatv�ltoz�s miatt folyamatosan cs�kken. A v�zk�szletek eloszl�sa pedig egyenl�tlen: ma a statisztik�k tan�s�ga szerint a F�ld lakoss�g�nak k�zel k�tharmada nem jut megfelel� min�s�g� vagy mennyis�g� v�zhez. Az el�rejelz�sek alapj�n pedig h�sz �ven bel�l k�zel 2,5 - 3 milli�rd ember fog szenvedni olyan s�lyos v�zhi�nyban, ami a meg�lhet�st vesz�lyezteti. Mindez pedig �rtelemszer�en a „v�zmenek�ltek" sz�m�nak rohamos n�veked�s�t, ezzel kapcsolatban pedig a fegyveres konfliktusok sz�m�nak n�veked�s�t eredm�nyezi. Annak ellen�re, hogy a v�zkonfliktus alapvet�en k�zel-keleti �s �szak-afrikai probl�ma, a k�vetkezm�nyek Eur�p�t is direkt m�don befoly�solj�k, p�ld�ul az illeg�lis migr�ci� t�megess� v�l�s�val, amit M�lta, vagy Spanyolorsz�g m�r ma is a saj�t b�r�n �rz�kel. Tipikus v�ls�gg�cok m�r ma is a N�lus orsz�gai, a Tigris �s az Eufr�tesz v�zgy�jt�je, a Cs�d t�, �s az Aral t� k�rnyezete, illetve Izrael teles ter�lete, tekintve, hogy az �desvizet szolg�ltat� foly�k Izraelen k�v�l erednek.

�rdekes k�rd�s, hogy mi�rt pont a v�z lesz a 21. sz�zadban az egyik legfontosabb k�rnyezeti probl�ma. A v�lasz viszonylag egyszer�: a v�z a l�tfenntart�s eszk�ze �s nincs alternat�v�ja, a korl�tozott forr�sok miatt pedig hi�ba meg�jul� er�forr�sr�l van sz�, az �llamok k�z�tti viszonyokban nulla �sszeg� politikai j�tszmak�nt jelenik meg. A fenyeget�st fokozza, hogy nincs egys�ges nemzetk�zi szab�lyoz�s a k�rd�sben, illetve nem alakult ki int�zm�nyes�lt nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s a v�zgazd�lkod�st tekintve. Kiz�r�lag a v�z�rt m�g soha nem folytattak h�bor�t a t�rt�nelem sor�n, de a j�v�ben ez a tendencia minden bizonnyal meg fog t�rni, �s a nem m�k�d� �llamis�g egy�b k�vetkezm�nyeivel �sszekapcsol�dva a v�zhi�ny lesz az egyik legfontosabb megoldand� feladata a nemzetk�zi k�z�ss�gnek. M�r az 1990-es �vekben t�bb szempontb�l is megmutatkozott, hogy a v�z f�l�tt uralom is c�lk�nt jelenhet meg egy olyan konfliktusban, aminek alapvet�en nem a v�zhi�ny a kiv�lt� oka: Szom�li�ban a v�res polg�rh�bor� sor�n bevett taktika volt, hogy az ellens�get megfossz�k iv�v�z forr�s�t�l, de szint�n ezt alkalmazt�k a szerbek Szarajev� ostroma sor�n a v�rost v�d�kkel szemben.