A t�rsadalmi szektorban jelentkez� kih�v�sok

A t�rsadalmi probl�m�k biztons�gpolitikai szintre emel�se nem meglep� a 21. sz�zadban. A vil�g konfliktusaiban �ldozatul esett emberek 90%-a nem az �llamok k�z�tti ellens�gesked�snek az eredm�nye. Az �llamokon k�v�li „anarchia", a nemzetk�zi rendszer �talakul�s�val p�rhuzamosan fokozatosan �tker�l az �llamok vil�g�b�l az �llamokon bel�lre. A helyzet k�l�n�sen k�nyes, �s megold�st k�vetel, mert a jelenlegi nemzetk�zi jogi szab�lyoz�s, �s eleve a ki�p�lt biztons�gi fel�p�tm�ny - �l�n az ENSZ-el �s a NATO-val - nem igaz�n k�pes v�laszt adni ezekre a kih�v�sokra.

A hidegh�bor� alatt az egyes �llamok bels� probl�m�i, az etnikai ellent�tek sok helyen nem ker�lhettek el�t�rbe, a vil�gpolitikai helyzet egyben tartotta a sok nemzetis�gb�l �ll� �llamokat is. K�l�n�sen igaz volt ez a Szovjetuni� vezette keleti t�mbre, ahol elnyomt�k a k�l�nb�z� etnikai k�l�nbs�geket, nem engedtek teret a nacionalizmusnak. Ez term�szetesen igen s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt, amely p�ld�ul az igen v�res jugoszl�v h�bor�ban, vagy a kauk�zusi helyzet kialakul�s�ban �lt�tt testet. A hidegh�bor� v�ge ut�n meger�s�dtek a szecesszionista mozgalmak, ami arra h�vta fel a figyelmet, hogy sok orsz�g megosztott t�rsadalm�ban ott rejlik a konfliktus lehet�s�ge.

A Szovjetuni� felboml�sa �nmag�ban m�g nem volt a v�res polg�rh�bor�k kiv�lt� oka. Az etnikai, nemzeti ellent�tek folyamatosan jelen voltak a multinacion�lis �llamokban, �gy a Szovjetuni�ban is, de azok rejtve maradtak a bipol�ris hatalmi politika miatt. A szocialista berendezked�s� �llamokban egy�bk�nt is t�rekedtek arra, hogy a nemzeti, etnikai k�t�d�sek mellett, f�l�tt megjelenjen egy egys�ges szocialista identit�s. A t�rsadalmon bel�l a konfliktus azonban sohasem t�nt el teljesen, csak rejtve maradt a k�lvil�g sz�m�ra. Az etnikai soksz�n�s�g �nmag�ban nem kellene, hogy konfliktushoz vezessen, a probl�m�t az jelenti, ha valamelyik t�rsadalmi csoport kez�ben nagyobb politikai, gazdas�gi hatalom �sszpontosul, mert akkor nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy a t�rsadalmi t�r�svonalak ment�n szervez�d� k�l�nb�z� csoportok harcba sz�llnak a hatalom megszerz�s��rt, illetve megtart�s��rt.

T�bb szerz� is arra h�vja fel a figyelmet, hogy a t�rsadalmi biztons�got legink�bb az �llami int�zm�nyek gyenges�ge fenyegeti. Ez a magyar�zat �rthet�, hiszen, ha az �llam int�zm�nyei, amelyek pont a konfliktusok moder�l�s�t seg�ten�k, nem, vagy el�gtelen�l m�k�dnek, akkor gyakorlatilag semmilyen er� sincs, ami megakad�lyozn� a t�rsadalmi konfliktus eszkal�l�d�s�t. Az �llam feladata t�bbek k�z�tt, hogy a t�rsadalom �ltal megtermelt �rt�k �jraeloszt�s�n kereszt�l igazs�gos t�rsadalmi viszonyokat teremtsen, vagy, hogy a k�zszolg�ltat�sok r�v�n biztos�tsa a t�rsadalom sz�m�ra azokat a javakat, amelyek a t�rsadalom b�k�s �let�hez elengedhetetlenek, mint a k�zbiztons�g, a honv�delem, az eg�szs�g�gyi rendszer, vagy az oktat�s. A t�rsadalmon bel�li j�vedelmek elt�r�se m�g a fejlett �llamokban is gyakran konfliktushoz vezet, �s �rthet� m�don mindez egy fejl�d� orsz�gban m�g �lesebben jelenik meg, a luxuscikkeket v�s�rl� elitcsoportok �s a mindennapi meg�lhet�s�rt k�zd�, napi egy doll�rn�l kevesebb�l teng�d� t�megek k�z�tt. A helyi vezet�k igen gyakran igyekeznek a probl�m�t egyszer� gazdas�gi probl�mak�nt felt�ntetni, azonban mindez mindig �sszekapcsol�dik m�s t�r�svonalakkal, azaz a gazdas�gi �s a t�rsadalmi t�r�svonalak ezekben az orsz�gokban �ltal�ban korrel�lnak.

A bels� t�rsadalmi, etnikai �s egy�b t�r�svonalak meger�s�d�se, egy esetleges konfliktus kialakul�sa szint�n glob�lis k�vetkezm�nyekkel j�rhat. Egy esetleges polg�rh�bor�, etnikai �ld�ztet�sek, n�pirt�s mind olyan folyamatokat ind�thatnak el amelyek region�lis, illetve sokszor glob�lis k�vetkezm�nyekkel j�rhatnak. A ruandai n�pirt�s p�ld�ul kihatott a szomsz�dos orsz�gok bels� viszonyaira, �gy Burundira �s a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gra is. Hasonl� a helyzet a jelenlegi darf�ri probl�m�val. A t�bb sz�zezer menek�lt, a hat�rokon is �t-�tcsap� mil�ci�k destabiliz�lt�k a szomsz�dos Cs�dot, ahov� a legt�bb menek�lt �rkezett.

K�l�n�sen s�lyosak a bels� t�rsadalmi konfliktusok, ha azok egy bukott �llamban alakulnak ki. Afrika, vagy �zsia ilyen �llamaiban az emberek �lete vesz�lyben van, nincs meg az a hatalom, aki v�delmezze �ket. Ez pedig menek�lt�radatot ind�that el, a rossz k�r�lm�nyek k�z�tt, menek�ltt�borokban �l�k k�z�tt kialakult j�rv�nyok tov�bb terjedhetnek. Ezek a fesz�lts�gek �s �llapotok ugyanakkor j� alapot biztos�tanak a terroristaszervezetekhez val� toborz�sra is.

Az emberek biztons�g�nak v�delme alapvet�en az �llam feladata lenne, �s a t�rsadalmi probl�m�k puszt�t� humanit�rius k�vetkezm�nyeit elker�lend�, az 1990-es �vek �ta a hum�nbiztons�g egyre fontosabb helyet k�vetel mag�nak a biztons�gpolitikai napirenden. A hum�nbiztons�g legal�bb h�t dimenzi�t foglal mag�ba. Az ember akkor van biztons�gban, ha nem k�nyszer�l arra, hogy eg�sz �let�ben a szeg�nys�gi k�sz�b alatt �ljen, ha biztos�tott sz�m�ra a megfelel� min�s�g� �s mennyis�g� t�pl�l�k, ha lehet�s�ge van eg�szs�ges k�rnyezetben �lni, ha lehet�s�ge van ig�nybe venni az alapvet� eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokat, ha biztos�tott a szem�lyes szabads�ga, a helyi k�z�ss�g�nek a szabads�ga, amelyben �l, �s ha rendelkezik az �t elvileg megillet� alapvet� politikai szabads�gjogokkal.