Az új típusú biztonsági kihívások új elméleti keretben

(Bevezetés)

A hidegháború után egyértelművé vált, hogy a hagyományos biztonságpolitikai felfogás számos kérdésre nem képes megfelelő választ adni, ezért átalakításra szorul. Míg korábban, a hidegháború alatt az ellenség a másik nemzetállam képében könnyen azonosítható volt, addig a jelenlegi világunkban a biztonság olyan problémákat vet fel, amelyeket nem lehet megoldani a korábbi épülő keretek között. A nemzetközi rendszer szereplői növekvő számának eredményeként az államokon kívül például a nemzetközi szervezetek, a transznacionális vállalatok és a nem kormányzati szervezetek is vitathatatlanul a rendszer teljes jogú szereplőivé váltak. A globalizáció felgyorsította a nemzetállami központú gondolkodás háttérbe szorulását, a világ sokkal összetettebbé vált. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok rendszere a kölcsönös függőséggel, az egymásba kapcsolódó érdekhálózatokkal és a kölcsönös egymásrautaltsággal jellemezhető a legmegfelelőbben.

Bizonyos, korábban létező biztonsági problémák sokkal intenzívebben jelennek meg, és a globalizált világban egyre közvetlenebb fenyegetést jelentenek. A nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek, de természetesen a hagyományos fegyverek terjedése, illetve az illegális migráció és a szervezett bűnözés is közvetlenül fenyegetik a világ minden államát. Ennek oka az a gyökeres átalakulás, amely a határok fokozottabb átjárhatóságával, s így a globalizáció mennyiségi és minőségi kiterjedésével jelentkezett. Az országok közti áru- és információforgalom, a tőke és az emberek áramlása felgyorsult, korábban soha nem látott lehetőségeket elérhetővé téve. A fokozott nyitottság ugyanakkor együtt járt azzal, hogy a pozitív hatások mellett a különböző negatív jelenségek is egyre szabadabban áramolhatnak a világ államai között.

A nem állami szereplők által kiváltott fenyegetések mellett ugyanakkor még mindig számolni kell az államok világából kiinduló veszélyforrásokkal is, elég itt említeni például Iráni atomprogramot, a Kína-Tajvan vitát, vagy Pakisztán-India konfliktust, Ezeken felül egyre erőteljesebben jelentkezik a kudarcot vallott államok problémája. (Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy minden biztonságpolitikai kihívás többé-kevésbé összekapcsolódik a nem működő államokkal.)

A megváltozott nemzetközi rendszer keretei között a biztonsági kihívások döntő többsége ugyanakkor nem az államoktól indul ki. A kölcsönös függőség miatt az államok belső és külső biztonsága között ma már szinte lehetetlen határvonalat húzni. Az ellenség nehezen azonosítható, és a nemzetállamok nyújtotta keretek között, az „új típusú" konfliktusok kezelhetetlenné váltak. A hidegháború során a legfontosabb biztonsági kihívás a nukleáris háború elkerülése volt, míg a Szovjetunió felbomlását követően megváltoztak a konfliktusok okai, a háborúk jellege, és nem utolsósorban a biztonságpolitika tartalma. Világossá vált, hogy a biztonságot nem lehet többé a külső, a területhez kötött védelmi képességek kérdésére korlátozni. Az új kihívások, mint az államkudarcok, a terrorizmus, az etnikai konfliktusok, a tömeges migráció, a szervezett bűnözés, az erőforrásokért folytatott harc, a kritikus infrastruktúra védelme váltak a legsúlyosabb biztonsági fenyegetésekké.

A szakirodalomban divatos szóval „új típusú kihívásokként" említik azokat a problémákat, amelyek a nemzetközi rendszer átalakulásából fakadtak, pontosabban, annak következtében felerősödtek. A kifejezés azonban nem pontos, mert ezek a kihívások, mint például a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedésének a kérdése, vagy a környezetromboló gazdasági fejlődés, már jóval a hidegháború vége előtt is jelentkeztek kezelendő problémaként. Az mindenesetre igaz, hogy a 21. század globális biztonsági kihívásai intenzívebben jelentkeznek, mint bármely korábbi probléma. Fontos tisztában lennünk azzal a ténnyel is, hogy nem lehet szigorú hierarchikus sorrendet felállítani a biztonsági fenyegetések között, azokat egyformán fontosként kell kezelni. A nemzetközi terrorizmus ugyan rendkívül fenyegető probléma, de a klímaváltozás ugyanúgy fenyegeti a globális biztonságot.