IV. A MAGYAR HONVÉDSÉG ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGE, A HADERŐFEJLESZTÉS IRÁNYAI

39. Az ország fegyveres védelme a Magyar Honvédség erőivel, alapvetően szövetségesi keretekben valósul meg. Hazánk ellen irányuló katonai fenyegetettség esetén a békestruktúra elemei kiegészülnek. Megelőző védelmi helyzetben sor kerül a sorkötelezettség bevezetésére. A Magyar Honvédség hatékony alkalmazásához elengedhetetlen az ország erőforrásai mozgósításának és a védelem szolgálatába állításának előkészítése is. Mindez a megfelelő jogszabályok és tervek kidolgozását, valamint kormányzati, államigazgatási és egyéb szervezetek, szervek bevonását jelenti.

40. A megváltozott biztonsági körülmények közötti helytálláshoz a haderőt alkalmassá kell tenni a nemzetközi keretekben való alkalmazáshoz. A szövetségi rendszer képességeinek átalakulásával összhangban változik a Magyar Honvédség és alkalmazásának elvei. Világosan nyomon követhető a válságkezelő műveletek expedíciós követelményeinek erősödése, emellett azonban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kollektív védelembe ágyazott országvédelem megvalósításához szükséges eszközrendszer fenntartására és fejlesztésére is.

41. A haderő szervezetét, felszerelését, infrastruktúráját, működési elveit és fejlesztését a biztonsági környezetből, kihívásokból levezetett célok és feladatok határozzák meg. Döntő hatást gyakorol a haderő transzformációjára a várható alkalmazási környezet, a legvalószínűbb feladat, a hadviselés elveinek módosulása, valamint a szövetségi és európai uniós igények.

42. A NATO integrált védelmi tervezési gyakorlatának megfelelően a Magyar Köztársaság nem törekszik a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására. Az arányos tehermegosztás elve alapján a NATO-n és az Európai Unión belül hozzájárulunk a szükséges katonai képességek kialakításához. Az elkövetkező időszakban a légierő folyamatban lévő korszerűsítésével párhuzamosan, fokozatosan növekvő mértékben a szárazföldi erő fejlesztésére koncentrálunk. A Szövetség és az EU képességeihez való hatékony hozzájárulás és a többnemzeti műveletek sikeres végrehajtása érdekében szakosodott- és résképességeket is létrehozunk, amelyek hozzájárulnak a két szervezetben fennálló kritikus képességhiányok csökkentéséhez, egyben megfelelnek az ország igényeinek és lehetőségeinek.

43. Mind a NATO, mind az EU rendelkezik olyan többnemzeti, magaskészenlétű, korszerű expedíciós erőkkel, amelyek képesek rövid előrejelzés után a gyors katonai reagálást követelő válsághelyzetek kezelésére. A Magyar Köztársaság kiemelten fontosnak tartja, hogy a Honvédség teherbíró képességével arányosan részt vegyen az NATO Reagáló Erő és az EU Harccsoportok tevékenységében.

44. Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a többi NATO és EU tagállam katonai erőivel való együttműködés során egyrészt szükségszerűen korszerűsítjük a haderő struktúráját, másrészt fejlesztjük katonai képességeinket, utóbbi jelentős részét nemzeti keretek között, további képességeket a Szövetségi és Uniós keretek között, egyre inkább többnemzeti összefogással hozunk létre.

45. A NATO integrált védelmi tervezési folyamat keretében biztosítja a feladatai ellátásához szükséges képességeket. Műveletei végrehajtása érdekében az EU is közösen alkalmazandó képességeket fejleszt. Magyarország részt vesz mindkét folyamatban, és messzemenően érdekelt a két szervezet közötti együttműködésben, a szükségtelen duplikációk elkerülésében. A Magyar Honvédség ugyanazon képességeket fejleszti mind az EU, mind a NATO műveleteiben történő részvétel érdekében.

46. A Magyar Köztársaságnak, intézményeinek, kritikus infrastruktúrájának alkalmasnak kell lennie a szükség esetén beérkező erők befogadó nemzeti támogatására, a Honvédségnek pedig a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátására. A honi területen végrehajtott katonai feladatokra többnemzeti környezetben – esetenként szövetségi parancsnokság alatt – is sor kerülhet, ezért ezen feladatokra csak olyan erők alkalmazhatók, amelyek képesek a nemzetközi együttműködésre.

47. A Magyar Honvédségnek dinamikusnak, összhaderőnemi és expedíciós műveletekben való részvételre alkalmasnak kell lennie. A jövő hadviselésében eredményesen szereplő magyar haderővel szemben állított követelmények az alábbiak szerint összegezhetők:

• A stratégiai környezet változásaihoz való alkalmazkodás képessége;
• A gyorsan változó harcászati, hadműveleti helyzetre való reagálás képessége;
• A kijelölt erők magas fokú készenléte;
• Többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység, interoperabilitás;
• Harc hatékony megvívása, erők védelme és megóvása;
• Hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége;
• Hatékony felderítés, információszerzés és csere;
• Telepíthetőség, mobilitás;
• Hosszú távú fenntarthatóság, többnemzeti logisztikai támogatás
• Képesség a lakossággal és civil szervezetekkel, való együttműködésre.

48. Az ország védelmében a Magyar Honvédség teljes szervezetével vesz részt. A külföldön egy időben folyó műveletekhez erői egy részével járul hozzá. A nemzetközi biztonsági helyzetben előrejelzés nélkül, váratlanul bekövetkező eseményekre történő gyors reagálás érdekében készen kell állnunk arra, hogy műveleti hozzájárulásunkat rugalmasan értelmezzük és a nemzeti és nemzetközi, elsősorban NATO és EU szükségletekhez, valamint saját magunk teherbíró képességéhez igazítsuk.

49. Bár a Szövetség elleni nagyméretű hagyományos agresszió esélye minimális, meg kell őriznünk a magas intenzitású műveletekben való részvétel képességét, annak érdekében, hogy képesek maradjunk a nagyobb kihívást jelentő hagyományos kockázatok kezelésére is. A Magyar Honvédség képességeit és struktúráját a legvalószínűbb műveletek figyelembevételével kell fejleszteni, és a legmagasabb követelményekkel járó feladatok ellátására kell felkészíteni.

50. A Magyar Honvédség működése hatékonyságának nélkülözhetetlen feltétele a stabil, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodó szervezeti rendszer, amelynek jellemzői:

• Megfelelő fegyvernemi arányok;
• Operatív vezetés;
• Megoszthatóság, alegységek önálló tevékenységének képessége;
• Szervezeti elemek integrálhatósága.

51. A korszerű és felgyorsult ütemű hadviselés során az egyes műveletekben a döntési ciklusok időtartama radikálisan csökken. A hadműveleti ütem nem csak a műveletek végrehajtásában, hanem a végrehajtásra vonatkozó döntések meghozatalában is ugrásszerűen emelkedik. A műveletekben csak olyan erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak az órákra vagy néha csak percekre szűkülő döntési ciklusok jelentette követelményekhez.

52. A magyar haderő további modernizálásának fontos követelménye, hogy mind kijelölt elemei, mind egyes parancsnokságai is képesek legyenek expedíciós jellegű feladatok végrehajtására. Nem csak arra kell képesnek lenni, hogy csapatokkal integrálódjanak más nemzeti, vagy többnemzeti kötelékbe, hanem arra is, hogy maguk integrálják más haderők kötelékeit. A külföldön tevékenykedő katonai szervezetek képességeit és támogatását úgy kell kialakítani, hogy váltás nélkül fél évig legyenek műveletben tarthatók.

53. A katonai képességek kialakítása, a feladatok végrehajtása során szerepet kell kapnia a környezettudatos gondolkodásnak és cselekvésnek, összhangban a hazai és a nemzetközi környezetvédelmi követelményrendszerrel. A Magyar Honvédség a meglévő képességeivel vesz részt az ökológiai károk megelőzésében, a bekövetkező környezeti ártalmak felszámolásában. Környezetvédelmi szempontból is új kihívást jelent a magyar haderő nemzetközi szerepvállalása. Az országhatárainkon kívüli műveleti területeken végrehajtott katonai, tevékenység a helyi természeti értékek megőrzését, az „ökológiai lábnyom” nélküli feladatvégzést követeli meg.

54. Képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, amely lehetővé teszi a biztonsági környezet változásaira való hatékony reagálást. A légierő nagyarányú korszerűsítését követően a hadfelszerelés fejlesztésének legfontosabb feladatai:

• A tábori híradó és informatikai rendszerek rendszerszemléletű fejlesztése, hosszú távon biztosítva a hálózatalapú működés kialakítását;
• A szárazföldi erő mobilitásának, védettségének és tűzpusztító képességének fejlesztése;
• Helikopterek modernizációja és újak beszerzése;
• Stratégiai szállító kapacitás biztosítása;
• A katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése.

55. Ebben a folyamatban jelentős szerepe van a hazai védelmi szektor tudományos bázisának, kutatás-fejlesztési szerveinek. Rendszeresen elemezni kell a nemzetközi eredményeket, folyamatos kapcsolatot kell fenntartani a tudományos műhelyek és gyártók között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a műveleti tapasztalatok fejlesztésben való hasznosítására.

56. A hatékonyabb műveleti alkalmazás és az erők megóvása érdekében fontos feladat a Magyar Honvédség részvételével megvalósuló műveletek, hazai és nemzetközi gyakorlatok tapasztalatainak összegyűjtése, értékelése és adaptálása. A Magyar Honvédség fejlesztéséhez hozzájárulnak a NATO-ban és az EU-ban nyert műveleti tapasztalatok is.

57. A képességfejlesztésben egyre növekvő szerepet kap a többnemzeti együttműködés. A NATO és az Európai Unió keretei között, a tagállamok összefogásával olyan jelentős képességek alakíthatók ki, amelyek létrehozása pusztán nemzeti forrásból nem megvalósítható, vagy nemzeti követelmények nem indokolják. A hadfelszerelések többnemzeti beszerzése a hatékonyabb érdekérvényesítést, a kutatás-fejlesztési költségek megosztását és a nagyobb megrendelésből adódó előnyök kihasználását eredményezi.