II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPJAI
Louve -> jegyzet 2010.01.24. 10:25
x x x x x x
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPJAI
18. A Magyar Köztársaság kormánya a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a nemzetközi, politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja annak gazdasági, energiaellátási, pénzügyi, rendvédelmi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, meteorológiai, demográfiai és civilizációs, közegészségügyi, valamint nemzetközi jogi dimenzióit is. Hazánk a megváltozott, a kizárólagos területvédelmet meghaladó, de nem kizáró biztonsági környezetben is kész arra, hogy ellenálljon a határait, szuverenitását érintő esetleges fenyegetéseknek, illetve cselekvéseknek, akcióknak. A Magyar Köztársaság katonai védelme nemzeti ügy, mely két alappilléren nyugszik: a nemzeti önerőn és a szövetségi együttműködésen.
19. A Magyar Köztársaság a biztonság- és védelempolitikát összkormányzati feladatként értelmezi. Az Alkotmányban, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben foglaltak értelmében Magyarországon teljes mértékben érvényesül a katonai erők polgári demokratikus felügyelete és irányítása, ennek hatalmi ágak közötti megosztása.
20. Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek, vitás kérdéseit a nemzetközi jog alapján, a diplomácia eszközeivel, nemzetközi kapcsolatai útján kívánja megoldani. A magyar katonai erő határainkon túli alkalmazása kizárólag megfelelő nemzetközi jogi felhatalmazás alapján, nemzetközi szervezetek keretei között vagy alkalmi koalíciókban, a közös érdekek és értékek mentén kerülhet sor. Ilyen esetekben a katonai erővel történő részvétel a magyar érdekek érvényesítését is szolgálja azzal, hogy megakadályozza a válság következményeinek terjedését, és aktív szerepvállalásunkkal erősítjük azt az érdekközösséget, amelytől adott esetben saját nemzeti érdekeink segítését és támogatását is várjuk.
21. A szövetségi, európai uniós és nemzeti érdekek összehangolásából következik, hogy a Honvédség erőit leginkább olyan műveletekbe ajánljuk fel, amelyek – közvetlenül vagy közvetve – szavatolják az ország és a régió stabilitását és szélesebb értelemben vett biztonságát. A válságok természetéből eredően az egy időben, több térségben résztvevő erők létszáma rendkívüli esetekben meghaladhatja a tervezett kereteket.
22. Magyarország olyan honvédelmet és benne olyan katonai erőt tart fenn és fejleszt, amely egyszerre képes a védelmi alapfeladatot és a külföldi műveleti részvétel feladatát mind a hagyományos, mind az aszimmetrikus hadviselés viszonyai között teljesíteni.
23. A Magyar Köztársaság az Európai Unió és a NATO konstruktív tagja. A magyar védelempolitika fontos feladata az újonnan csatlakozott és az integrációra esélyes országok támogatása. Ezért stratégiai érdek a környező országokkal való két- és többoldalú katonai együttműködési formák bővítése, hatékonyságuk növelése.
24. Európa és a világ biztonsága egyik fontos sarokkövének továbbra is a NATO-t tartjuk. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb súlyt helyezünk az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájában való részvételre. Magyarország részesévé kíván válni az Európai Unió állandó strukturált együttműködésének (Megj.: a szövegben marad, amennyiben a lisszaboni szerződés elfogadásra kerül.) Hazánk érdeke az európai biztonság- és védelempolitika dinamikus fejlődése, amelyet az EU és a NATO közötti stratégiai partnerség jegyében támogat.
AJÁNLOM AZ OLDALT
