I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE, ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS VESZÉLYEK

7. A világ, a nemzetközi rend és erőviszony-rendszer alapvető változáson megy keresztül. A globalizáció kihat a társadalom minden területére, a biztonság fogalma átfogóbb értelmezést kap. Közvetlen környezetünk, a közeli régió, a kontinens és a távolabbi térségek biztonsága és stabilitása egyre inkább elválaszthatatlan egymástól. A NATO a transzatlanti biztonság elsődleges szervezete, a kollektív védelem alapja. Az Európai Unió kulcsfontosságú gazdasági és politikai szereplő, amely katonai és polgári válságkezelői képességével ugyancsak hozzájárul a nemzetközi biztonsági környezet alakításához. Az EU kül- és biztonságpolitikájának fontos eleme a szilárd transzatlanti kapcsolat.

8. Magyarország biztonsági helyzete stabil. Hazánk a NATO és az Európai Unió tagja. A NATO és az EU bővítésével a szomszédaink többsége az egyik, vagy mindkét szervezet tagállama. A szomszédos államok közül a bővítésből még kimaradt országok többsége is kifejezte csatlakozási, illetve társulási szándékát a fenti szervezetekhez, ami tovább erősíti közvetlen régiónk biztonságát.

9. A Magyar Köztársaság biztonságát befolyásoló fenyegetések, kockázatok és kihívások globálisak, regionálisak és a közvetlen környezetből származók lehetnek, valamint egy időben is megjelenhetnek. A Nemzeti Katonai Stratégia ezek közül azokat veszi számba, amelyek katonai erő felhasználását igénylik.

10. A Magyar Köztársaságot belátható időn belül hagyományos jellegű fegyveres támadás veszélye nem fenyegeti, bekövetkezése hosszabb távon is alacsony valószínűségű.

11. A hazánk geostratégiai helyzetét befolyásoló közeli térségek biztonsági helyzete viszonylag stabil. Ugyanakkor országokon belüli feszültségek, országok közötti területi viták, nemzeti, etnikai, kisebbségi, vallási és gazdasági ellentétek továbbra is jelen vannak, és a nem-állami szervezetek biztonságra gyakorolt befolyása növekszik.

12. Közvetlen környezetünkben kialakulhatnak olyan előre jelezhető válságok, konfliktusok, amelyeknek nem célja a magyar állam szuverenitásának, területi integritásának fenyegetése, azonban a határainkhoz közeli cselekmények Magyarország biztonságát is veszélyeztethetik. A Nyugat-Balkán egyes országainak stabilizációja nemzetközi válságkezelő erők további jelenlétét és támogatását igényli.

13. Hazánk biztonságát a tőlünk földrajzilag távolabb eső válságok közvetlenül is befolyásolják. A globalizáció hatásaként növekszik az országok kölcsönös függősége, biztonságukat és stabilitásukat is egyre erősebben befolyásolja a világ más részeinek stabilitása, vagy annak hiánya. A válságokkal terhelt régiókban országokon belüli és országok közötti fegyveres konfliktusok igen rövid előrejelzési idővel törhetnek ki. A konfliktusok megoldása a nemzetközi közösség közreműködését igényelheti, ezért a katonai erő várható alkalmazása előtt egyre kevésbé lesz földrajzi korlát.

14. A globális biztonságot befolyásoló tényezők közül a Magyar Köztársaság biztonságára potenciális fenyegetést jelent a terrorizmus. Terrortámadások végrehajtása elsősorban a Magyar Honvédség válságkörzetekben szolgálatot teljesítő erői ellen valószínű. A nemzetközi terrorizmus figyelemfelkeltő és létezését demonstráló törekvése következtében ugyanakkor egyes hazai objektumok, valamint a hazánk területén települő NATO és EU létesítmények, szervezetek potenciális fenyegetettsége is növekedhet.

15. A Magyar Köztársaság biztonságára potenciális fenyegetést jelent a tömegpusztító fegyverek, valamint a célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák terjedése is, különösen azoknak a terrorista szervezetek általi megszerzése és lehetséges alkalmazása. A rakétatechnológia ellenőrizetlen elterjedése Európa és az euroatlanti térség biztonságát is veszélyezteti.

16. Hazánk biztonságára kockázatot jelenthetnek:

• a területünkön és környezetünkben előforduló ipari és természeti katasztrófák, környezetszennyezések, járványok;
• a hazai és nemzetközi energiaellátó létesítmények, valamint a számítógépes rendszerek elleni támadások;
• az instabil országok belső feszültsége következtében kialakuló, a szervezett bűnözéssel összefonódó nagyobb méretű migráció és illegális kereskedelem;
• a térségünk egyes országaiban illegálisan, illetve ellenőrizetlenül tartott nagy mennyiségű fegyver, lőszer és robbanóanyag.

17. Az energiához és a stratégiai nyersanyagokhoz történő akadálytalan hozzáférés biztosítása a kábítószerek terjedése, a politikai és a vallási szélsőségek, a klímaváltozás és a világ népességének növekedése Magyarország számára is egyre nagyobb biztonsági kihívást jelent. Az ezekkel kapcsolatos válságok kialakulása előidézhet olyan helyzeteket, amelyek kezelése katonai eszközöket is igényelhet.